Óbást

A község az Ajnácskői-hegység (Cseres-hegység) keleti oldalán, az 578 méter magas Pogányvár (Pohanisko) délkeleti lábánál, a Medvesalján fekszik, a Básti-patak mentén, Fülektől 22 km-re délkeletre, Feledtől 26 km-re délnyugatra. Közúton az Almágy-Egyházasbást országútról leágazó 1,5 km-es mellékúton közelíthető meg, mellékút köti össze a szomszédos (1,5 km) Egyházasbásttal is. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. Az eredetileg Gömörhöz tartozó falut 1461-ben Mátyás király Nógrádhoz csatolta és Nógrád vármegyéhez tartozott kisközségként egészen 1920-ig (1913-ig a Füleki, majd a Salgótarjáni járáshoz). Egyike volt a Medvesalja három Nógrádhoz tartozó falujának, a megye többi részéhez csak egyetlen határszakaszán (a ragyolcin) kapcsolódott. Bővebben

Népesség

1910-ben 449, 1921-ben 448, 1938-ban 468, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között népessége 21,8 %-al csökkent (417 főről 326-ra). A lakosság túlnyomó többsége (88,3 %) ma is magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 1991-2011 között 1,7 %-ról 8,9 %-ra nőtt. A lakosság csaknem kizárólag (94,8 %) római katolikus vallású.

Történelem

A régészeti leletek szerint területén a késői bronzkorban a pilinyi kultúra emberében települése állt. A falu valószínűleg a 12. században keletkezett 1455-ben Obasth néven említik először. Az eredetileg Gömörhöz tartozó falut 1461-ben Mátyás király Nógrád megyéhez csatolta. Kezdetben a gömöri, majd az ajnácskői váruradalom része volt. 1554 és 1594 között a török hódoltsági területhez tartozott, ezután Somoskő várának tartozéka lett. Bővebben

Mai jelentősége

A községben templom nem található, római katolikus haranglába a községi hivatal épülete mellett áll. A község határában található Pogányvár-hegy bazaltszikláival 1958 óta 223 hektáron természetvédelmi terület. A hegy fennsíkjának peremén 44 barlang található, a Labirintus-barlang régészeti lelőhely. A faluból tanösvény vezet a Pogányvárra.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BÁST. Magyar falu Nógrád Vármegyében, lakosai katolikusok, földes Ura Gróf Keglevich Uraság, fekszik Egyházas Bástnak szomszédságában, mellynek filiája Gömör Vármegyének szélén, Fülektöl egy mértföldnyire. Határja jó termékenységű, vagyonnyai középszerűek, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ó- és Egyházas-Bást, magyar falu, Gömör vgyében, a Medves hegynél, u. p. Rimaszombathoz délre 3 óra, 600 kath., 20 ref. lak., paroch. templommal. Többen birják.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Óbást, magyar kisközség, a gömöri határon fekszik. Házainak száma 73 és róm. 99kath. vallású lakosaié 387. Postája Czered, távírója és vasútállomása Ajnácskő. Hajdan Gömör vármegyéhez tartozott. Az 1427-iki adóösszeíráskor 14 portát vettek fel s ekkor Szécsényi László volt a földesura, a ki a birtokot 1455-ben Guthi Országh Mihálynak és a Lossonczyaknak adta zálogba. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Óbást. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Óbásti. puszta. A község területe 1460 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 468.