Olgya

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén fekszik, Somorjától 12 km-re északkeletre, Dunaszerdahelytől 20 km-re északnyugatra. Mellékutak kötik össze Léggel (5 km), Csenkével (3 km), Nagymagyarral (3,5 km), Nemesgombával (2 km) és Békével (3 km). Nyugatról Nemesgomba, északról Csenke, keletről Lég, délről pedig Béke községekkel határos. Déli határát az 572-es főút vonala alkotja.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Somorjai, majd annak megszüntetése után a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). Területe csak minimális mértékben változott 1921 óta (8,88 km²-ről 8,86 km²-re).

Népesség

A túlnyomórészt magyarok lakta kistelepülés lakosságszáma 1921-1991 között viszonylag stabil maradt. Az 1990-es évekre még a népességcsökkenés a jellemző, 2001-ben a szlovákok aránya alig 5,4 % volt. 2001 után gyökeres fordulat következett be, a nagyszámú betelepülő révén. 2011-ig a község lakossága megmásfélszereződött (56 %-os növekedés). A betelepülők többsége szlovák nemzetiségű volt, így arányuk 2011-re már meghaladta az összlakosság egyharmadát (36 %). A lakosság többsége (69 %) római katolikus vallású.

Történelem

Első okleveles említése 1239-ből származik Ogia alakban. Nevének további megjelenési formái: 1251-ben lobagio castri Ovga, vagyis ovgai jobbágyok, 1259-ben Ougya, 1275-ben Ougha, 1281-ben Oegia, illetve Ogia, 1287-ben Ovgea, illetve Ovgya, 1304-ben Kysoga, 1318-ban Olgya, 1488-ban Ogya, 1492-ben Ohyan, 1773-ban Olgya, 1948-ban Oľdza. Kezdetben pozsonyi várbirtok. Bővebben

Mai jelentősége

Nemesi kúriája a 19. század első felében klasszicista stílusban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

OLGYA. Magyar falu Posony Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai nemesek, és katolikusok, fekszik Kis Magyarhoz, Vajas Vattához, és Szászhoz köze, határbéli földgye tágas, de soványas, és követses, két fordúlóra vannak fel osztva, fája, réttye szűken van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Olgya, magyar falu, Poson vmegyében; Gombához 1 fertálynyira: 297 kath., 34 zsidó lak., özv. Udvarnoky assz. szép curiális házával, homokos és kavicsos, s nem igen termékeny határral, bő legelővel. F. u. a régi törzsökös Olgyay család, és Udvarnoky Lajosnő. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Olgya, felsőcsallóközi magyar kisközség, melynek 48 házát 284 róm. kath. vallású lakos lakja. E község 1251-ben szerepel először, a mikor az van róla írva, hogy határa pozsonyi várbirtok. Ez időben Ougya, majd később Ouga néven merül fel. 1251-ben Puer pozsonyi alispán valamely itteni birtokrészt Böjtös mesternek ítél oda. 1358-ban, amikor Olga néven találjuk említve, már az Olgyaiak az urai és Olgyai Endre fia János 60 ekényi földet ad hugának. Bővebben