Örös

A község a Bodrogköz középső részén, a Nagy-Karcsa és a Kis-Karcsa (egykori folyóágak) között fekszik, Királyhelmectől 16 km-re délnyugatra, Sátoraljaújhelytől 23 km-re délkeletre. Érinti a Nagykövesdet (6 km) Nagygéresen (4,5 km) keresztül Királyhelmeccel összekötő országút. Határán keresztülhalad a Sátoraljaújhely-Csap vasútvonal, de megállóhelye nincs. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). 1920-ban határának egy kis részét (Gaz-határrész) elvesztette, területe ezzel 4,4 %-al, 17,48 km²-ről 16,71 km²-re csökkent.

Népesség

1910-ben 742, 1921-ben 668, 1938-ban pedig 783, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Túlnyomó magyar többségét (1991-ben 94,2 %, 2011-ben 91,3 %) napjainkig megőrizte, bár a szlovák nemzetiségűek aránya 1991-2011 között 5,5 %-ról 7,8 %-ra emelkedett). Az 1991-2011 közötti időszakban népessége 7,8 %-al csökkent (708 főről 653-ra). A lakosság 66,8 %-a református, 24,5 %-a pedig római katolikus vallású.

Történelem

A falu királyi szolgálatban állt határőrök falujaként keletkezett. 1310-ben "Wrus" néven említik először, ekkor lett tulajdonosa Imreghy Dénes. 15. században a Kistárkányiaké, majd a Fogas és a Boda család birtoka. Később több birtokosa is volt, így a 15. század végén öt, a 16. század végén hat társtulajdonosa volt. 1572-ben Ibrányi Ferencnek volt itt udvarháza. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. Református temploma 1803-ban klasszicista, római katolikus temploma 1968-ban archaizáló stílusban épült. A határában található Gerebcsepuszta a 16. században elpusztult egykori település, ma fontos régészeti lelőhely.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ÖRÖS. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai több Urak, lakosai leg inkább reformátusok, fekszik Nagy Kövesdnek szomszédságában, Nagy Géreshez sem meszsze, határja a’ Nagy Géresihez hasonlító, lakosai a’ barom tartásban gyönyörködnek, határja mellett fekszik Gerepese puszta, szántó földgyei a’ homokokon vannak, réttyei pedig lapos, és vizenyős helyeken, annyira hogy ár víz idején nem is lehet használni.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Örös, a bodrogközi síkságon fekvő magyar kisközség. 124 házat számlál és 614 lakosa van, kiknek nagyobb része református vallású. Postája Nagygéres s távírója és vasúti állomása Szomotor. Ősrégi őrhely, mely az árpádkori oklevelekben Wrs alakban szerepel. 1310-ben István bán fiai István, Vid és Miklós elcserélik az Imreghiek más birtokával. 1432-ben a Kistárkányi család az ura, 1444-ben pedig Pazdics Fogas Istvánt iktatják némely részeibe, de ugyanakkor a Kistárkányi Boda család is birtokosa. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Örös. Wrs alakban már az Árpádházi fejedelmek idejében fennállott. Birtokos viszonyait és történelmét azonban csak a XIV. század elejétől kezdve ismerjük. Legrégibb birtokosának István bánt tudjuk s ennek fiai 1310-ben itteni jószágukat elcserélik az Imreghiek más birtokával. A XV. században a Kistárkányiak bírják, de birtoka van itt még a Fogas, Boda, Szigethy családnak is. Bővebben