Ósva

Ósva az Ósva-patak (Olšava) völgyében, annak jobb partján, az Abaúji-hegyalja északi részén, az Alsó-Tarca-dombság keleti oldalán, 224 méteres (határa 207-350 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 14 km-re keletre, Hernádzsadánytól 14 km-re északra, Magyarbődtől pedig 5,5 km-re délnyugatra. Határának legnagyobb része az Alsó-Tarca-dombság részét képező dombvidék, nyugati és északi részét tölgy- és bükkerdő foglalja el. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye ideiglenesen újra létrehozott Füzér-gönci járásához, majd a Kassai járáshoz tartozott). Területe 1910-2011 között csak kis mértékben változott (1910-21: 9,77 km², 1938: 9,97 km², 2011: 9,98 km²).

Népesség

Ósva az egykori Ósva-völgyi magyar nyelvszigethez tartozó, a 20. század elején még részben magyar lakosságú, mára csaknem teljes egészében szlovákok lakta község. 2011-ben 601 lakosa volt, melynek 90,5 százaléka volt szlovák, 0,8 %-a pedig roma nemzetiségű, 8,2 %-a nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. 2013-ban lakosságának csaknem egynegyede (23,1 %) a roma etnikumhoz tartozott, ugyanakkor 1991-ben a lakosság 11,8 %-a, 2001-ben pedig 5,6 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek. Bővebben

Történelem

Ósva település az Ósva- (a középkorban Ilsva-) patakról kapta a nevét, melynek partján fekszik. A patak neve szláv eredetű (az olšava szóból, melynek jelentése égerfák között eredő vagy haladó vízfolyás). Első írásos említését 1272-ben „Ilswa” alakban találjuk, ekkor az Aba nembeli Miklós fia László birtoka volt. Később „Elswa” (1290), „Ilsua” (1335), „Ozwa” (1427), illetve „Osswa” (1630) alakban említik az okiratok. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelésű nyelvű óvoda található. Szent Péternek és Pálnak szentelt római katolikus temploma 1748-ban épült barokk stílusban. A helyi temetőben található a történelmi Rakovszky család sírkertje.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

OSVA. Osavjani. Elegyes Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai külömbfélék, fekszik Regete Ruszkához közel, mellynek filiája, határjának 2/3 része soványas.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Osva, Olssowján, tót-német–magyar falu, Abauj vgyében, az Osva pataka mellett, ut. p. Kassához keletre 1/4 mfdnyire a zempléni postautban, 445 kath., 43 g. kath., 110 ref., 4 zsidó lak. Osva vizén kendertörővel együtt, pálinkaháza, kövér rétje. Szántóföldeinek 2/3 sovány; erdeje derék. F. u. a tudományi kincstár.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Besztertől keletre az Ósva folyó mellett Ósva falut találjuk. Van 82 háza, 539 magyar és tót lakosa. Postája: Bőd, távirója Alsó-Mislye.

Helységnévtár

Osva (Oósva, Olsva) rk. 343 Regete-Ruszka, gk. 33 Zdoba, ág. 37 Felső-Kemence, ref. 70 Györke, izr. 13 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ósva. A község keletkezése és története ismeretlen. Területe 1732 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 511.