Ósvacsákány

Ósvacsákány az Abaúji-hegyalja északi részén, az Ósva völgyében, 271 méteres (határa 243-363 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Herlányi-patak (Herliansky potok) mentén, Kassától 21 km-re északkeletre, Hernádzsadánytól 25 km-re északra, Kecertől 9 km-re délre, Gálszécstől pedig 25 km-re északnyugatra. Határa részben mezőgazdaságilag művelt dombvidék, az Ósvától nyugatra eső határrészének nagy részét a Bátyoki-erdő (Bačkovský les) tölgyerdeje foglalja el (középső részét 1938-55 között szántófölddé alakították át). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Kassai, 1949-1960 között a Gálszécsi, 1960-tól pedig a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Tőketerebesi járás). Területe az elmúlt száz év során nem változott (1910, 2011: 9,62 km²).

Népesség

2011-ben 618 lakosa volt, melynek 73,6 %-a szlovák, 13,9 %-a roma nemzetiségűnek (20,9 %-a roma anyanyelvűnek) vallotta magát, 10,8 %-a nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. 1991-ben a lakosság 24,2 %-a, 2001-ben pedig 3,7 %-a vallotta romának magát, 2013-ban lakosságának 38,5 %-a a roma etnikumhoz tartozott. A község roma lakossága szegregáltan, a Magyarbőd és Ósvacsákány kataszteri határa által kettévágott külterületi cigánytelepen el. Bővebben

Történelem

Első írásos említése 1276-ból ismert „Chakan” néven. Neve személynévből keletkezett magyar névadással. Az Abák szinyei uradalmához tartozott, majd 1406-tól a Perényi család birtokába került. 1427-ben 20 portája adózott. Régi temploma a 14. században épült gótikus stílusban. A 16. században a törökkel vívott harcok során lakosságának nagy része elmenekült. Bővebben

Mai jelentősége

A községben négyosztályos szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Evangélikus temploma modern stílusban épült 1937-ben egy 14. századi gótikus stílusú templom helyén. A Forgách család egykori kúriája a 18. század végén épült klasszicista stílusban, ma a községi hivatalnak ad otthont. Az evangélikus templomban 1904-ben helyezték el Dessewffy Arisztid emléktábláját.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSÁKÁNY. Csákánovce. Tót falu Abauj Vármegyében, földes Ura Keltz Uraság, fekszik a’ Fűzéri járásban, és az Uraságnak Kastéllyával díszesíttetik, mivel minden javai vannak, és Kassa Városának szomszédságában lévén, vagyonnyait jól eladhattya, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csákány, (Csakanowce), tót falu, Abauj vmgyében, közel a Sáros vármegyei határszélhez: 60 r. kath., 31 g. kath., 275 evang., 3 ref., 5 zsidó lak. Evang. templom. F. u. g. Forgács.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Innen délnek fordulva, a 177 lakossal biró kis Zsir falun keresztül Csákányt érjük. Kis község, 64 házzal, 376 tótajku lakossal. Postája Bődön van. Evangelikus temploma 1500 körül épült. E faluban született a vértanuként elhalt Dessewffy Arisztid 1848/49-iki honvédtábornok. A gróf Forgách családnak egy régi kastélya is van itt, mely azelőtt a Dessewffy családé volt.

Helységnévtár

Csákány (Csakanovci), rk. 75 Kecér-Peklin, gk. 11 Kelecsény, ág. 250 Ránk, ref. 8 —, izr 5 Rozgony.