Óváros

Kassa-Óváros: A Kassa történelmi belvárosát és a 18. század végén már létező külvárosait (a déli Erzsébetváros kivételével, mely ma Kassa-Dél városrészhez tartozik) magába foglaló Kassa-Óváros városrész az Alsó-Hernád-völgyben, a Hernád bal partján és (a részben betemetett) Malomárok (Mlynský náhon) mentén fekszik, 212 méteres tengerszint feletti magasságban. Bővebben

Közigazgatás

Kassa-Óváros: 1990. október 1. óta Kassa önkormányzattal rendelkező városrésze, 1996 óta a Kassa-I. járás részét alkotja. Kassa-Óváros területe 2011-ben 4,34 km² volt, mely a város területének 1,8 %-át alkotta. Három kataszteri területre oszlik: Stredné Mesto (2,93 km²), Hušťáky (0,71 km²) és Letná (0,69 km²). Egész Kassa: Kassa a Kassai kerület székhelye és Pozsony mellett Szlovákia másik speciális közigazgatással rendelkező városa, 4 városi járásra (1996. Bővebben

Népesség

Kassa-Óváros: Pozsonnyal ellentétben Kassa-Óváros népessége a 20. század elejéig sem azonosítható a teljes városéval, Kassa ugyanis terjeszkedése során már a 18. században túllépte a mai Óváros városrész déli határát, 1900-ban a ma Kassa-Dél városrészhez tartozó Erzsébetváros és Tábor már az össznépesség mintegy egynegyedének adott otthont. Ma Kassa-Óváros egyike a népesebb városrészeknek, bár 2011-ben már a város népességének csak 8,6 %-a élt itt. Bővebben

Történelem

Egész Kassa: Kassa első írásos említése 1230-ból származik, ekkor Villa Cassa néven említik. Neve magyar személynévi eredetű (a Kosa névből), a szlovák Košice (tkp. Kosa hozzátartozói, háznépe) a 15. századtól adatolható. A település a tatárjárás során (1241-42) teljesen elpusztult. Ezután telepedtek le itt német hospesek, akik részére IV. Béla király 1249-ben adott ki szabadalomlevelet. Bővebben

Mai jelentősége

Kassa-Óváros: Az Óváros a város történelmi központja, fontos adminisztratív, idegenforgalmi, oktatási, üzleti és közlekedési központ (a város főpályaudvarával), ahol azonban lakó- és gazdasági funkciókat ellátó városrészek is találhatóak. A történelmi városmag 1983 óta 85 hektáron védett műemlékegyüttes. Itt található a kerületi hivatal (az egykori hadtestparancsnokság épületében), a járásbíróság, a kerületi rendőrhivatal és az állami levéltár épülete. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KASSA. Cassovia Kaschau. Kossicze. Szabad Királyi Város Abaúj Vármegyében, és Magyar Országnak felsőbb részében a’ legrégibb, ’s leg nevezetesebb ’s Fő Város. Fekszik Hernád vize mellet, lapos és kies térségen, külömbféle hegyektől nem meszsze, tetszőleg helyheztetve, Bárczának szomszédságában, Eperjesről 4, Egerhez 12, Budához, és Pesthez pedig 33 német mérföldnyire. EREDETE. Nevezetének eredetéről külömbféle képen véllekednek az Írók, némellyek a’ Kvadúsoktól, e’ német szótól, Quardau, az az Kvadusok’ mezeje, a’ Kaszszától, vagy Gázától nevezik. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kassa, németül Caschau, egy a legszebb legrégibb, s legmüveltebb királyi városaink közül, Abauj-Torna vmegyében, Pesthez 32, Debreczenhez 18 mfd távolságra, majd minden oldalról szőlőhegyekkel körülkeritett gyönyörü kies völgyben fekszik, a Hernád vize partján. Maga a hajdan nagyon megerősitett város kicsiny, de széles rendes utczái, csinos sőt pompás épületei miatt, méltán legszebb városaink közt foglal helyet. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Kassa, a megye fő és székhelye, nemcsak Abaúj-Tornamegyének, hanem egész Felső-Magyarországnak is egyik legszebb és legfontosabb városa önálló törvényhatósággal. A megye éjszaki széléhez közel, a Hernád téres jobb partján fekszik ott, a hol a völgy hirtelen összeszűkűl annyira, hogy a városon felűl a megye határáig, sőt még azon túl is jó darabon alig jut hely a folyó mellett egy szekérútnak és a vaspályának. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Kassa, v. Abaúj-Torna vm. (Košice, Szl.): 1. város a Hernád jobb partján, a v. Abaúj-Torna vm. és a →kassai érsekség székhelye. - A hagyomány szerint az I. Géza kir. idejében (ur. 1074-77) betelepített →szászok Ó-~ mellett építették föl közs-üket. 1230: okl. említi ~t, melynek lakói a Várhegyen erődítményt emeltek. A tatárok feldúlták, de 1249: már kir. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Sokszor látok magam elölt egy képet: a háttérben a kassai Dóm elmosódó sziluettje, elöl pedig egy fiatalember áll, a szeme elé tett kézzel hosszan nézi az esti homályba olvadó csúcsíveket és csodás köcsipkéket. Tekintetében van valami fájdalom, valahogyan úgy néz, mint az, akinek szeretettjét viszi el a vonat ismeretlen messzeségek felé. Ez a fiatalember négy évvel előbb jött Kassára valahonnan a Kisalföld pereméről, s a sors úgy hozta, hogy most el kellett mennie. Bővebben