Panyidaróc

A község a Losonci-medence legnyugatibb részén, a Jelsőci-dombság déli oldalán, az Ipoly jobb parti teraszán fekszik, a Koháry-patak mentén, Losonctól 5 km-re délnyugatra, Nógrádszentpétertől 24 km-re keletre, Bussától 19 km-re északkeletre. Áthalad rajta a Losoncot Nógrádszentpéterrel összekötő 585-ös út. Határa dombos, nagyobbrészt mezőgazdaságilag művelt terület, mintegy egyötödét erdő borítja. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig végig a (változó területű) Losonci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe (11,15 km²) 1910-38-hoz képest (11,08 km²) csak kismértékben változott.

Népesség

1910-ben 782, 1921-ben 701, 1938-ban 767, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 5,6 %, 1930-ban 6,9 % volt. 1980-1991 között még nagymértékű népességcsökkenés (16,4 %, 829 főről 693-ra) figyelhető meg, az 1991-2011 közötti időszakra viszont már szerény népességnövekedés (693 főről 743-ra) jellemző. Az asszimiláció révén 2001-re Panyidaróc szlovák többségűvé vált, 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 53 %-ról 35,4 %-ra csökkent, a szlovákoké 44,3 %-ról 59 %-ra nőtt. Bővebben

Történelem

A település feltehetően a 13. században keletkezett. Az első írásos emlék 1246-ból származik, mely a települést "Draus"-ként említi, 1488-ban Darocz, 1573-ban pedig Panydarocz, Pani Darocz néven jegyzik. Több nemesi család tulajdonában volt - mint például a Daróczy család, Madách család, stb. A 17. század elején elpusztult, 1680 körül telepítették újra. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák óvoda működik. Szentháromságnak szentelt római katolikus temploma szecessziós stílusban épült a 20. század elején.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Panyi Darócz. Magyar, és tót falu Nógrád Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Vilykének szomszédságában, mellynek filiája, Losontztól három fertály mértföldnyire, határja meglehetős termékenységű, tulajdonságaira nézve hasonlít Alsó Ludányhoz, vagyonnyainak eladására jó 461módgya lévén, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Panyi-Darócz, magyar falu, Nógrád vgyében, az Ipoly szép széles völgye nyugoti oldalán, a bányavárosi országutban, ut. p. Losonczhoz 3/4 mfd. Lakja 76 házban 390 kath., 30 evang., 6 zsidó. Határa 2511 h., mellyből 138 hold beltelek, 619 hold szántóföld, 452 hold rét, 226 hold legelő, 1034 hold erdő, 42 hold árkos legelő. Ebből urbériség 60 hold beltelek, 253 hold szántó, 144 hold rét, 28 hold legelő. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Panyidarócz. Az Ipolyvölgyben, Losoncz közelében fekszik. Magyar kisközség, 120 házzal és 673 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása: Losoncz. Már a XV. században szerepel. 1548-ban Daróczy János és István birtokában találjuk. A XVI. század második felében elpusztúlt. 1563-ban, mint pusztát, Berényi András nyerte adományul, de az 1598. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Panyidaróc. Első birtokosának Daróczy Jánost és Istvánt jegyezték fel 1548-ban. A török alatt elpusztult 1563-ban mint puszta szerepel Berényi András tulajdonában. A XVI. század végén Madách Péter és Hegyalljay Anna a földesura. Későbbi birtokos még itt a Básthy-, Berényi-, Isák , Szilassy-, Szúdy-, Bátsmegyei-, Pelargus-, Gellén-, Okolicsányi-, Pongrácz . Bővebben