Pat

Komáromtól 12 km-re keletre, a Duna bal partján fekszik, Almásfüzitővel szemben. Szlovákia legdélebbi települése. Közigazgatásilag nyugatról Izsa, keletről Virt és Dunaradvány, északról Marcelháza, délnyugatról Almásfüzitő, délkeletről pedig Dunaalmás határolja. Déli határát (mely egyben államhatár is Magyarország és Szlovákia között) a Duna, keleti határának egy részét pedig az Öreg-Zsitva alkotja.

Közigazgatás

Község a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban. A trianoni békeszerződésig területe Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott, Marcelháza község részeként. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1957-ben vált önálló községgé. 1960-ig az Ógyallai járáshoz tartozott, ekkor a Komáromi járáshoz csatolták.

Népesség

Lakosságának döntő többsége magyar (509 lakosból 432). Lakosságszáma lassan növekszik, a magyarok aránya folyamatosan csökken, a szlovákoké növekszik. Lakosságának mintegy háromnegyede római katolikus vallású.

Történelem

Pathpuszta 1268-ban a komáromi vár tartozéka volt, ekkor Poth néven említtetik. Mátyás a Pozsároknak adta. A török világban ez is elpusztult. 1559-től újabb birtokosai a Pathyak, majd a Babitsok, Markháziak, Moróczok s 1716-ban Sibrik Dániel adománybirtoka, míg végül a Pálffyak kezére kerül. Nevezetes hőforrásait már a római korban használták. Marcelházához tartozott 1919-ig. A falu 1957-ben önállósult. Az 1965-ös árvíz idején a község területén gátszakadás történt, mely rendkívül súlyos károkat okozott.

Mai jelentősége

Leginkább termálvizes fürdőjéről híres, amely a római kor óta ismert. A község 1995 óta évente megrendezésre kerülő nemzetközi nyári képzőművészeti táboroknak ad otthont.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PÁT. Szabad puszta Komárom Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, fekszik Izsához közel, mellynek filiája.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Path, puszta, Komárom vgyében, Izsához 1/2 órányira, a Duna mellett: 237 kath. lak., kik többnyire haszonbérlők, s igen erős dohányt termesztenek. Van itt 38 ház, s mindenikhez 1 1/2 mérő belső telek adatott, kültelkük nincs. Az urasági szántóföld 309 1/2 hold, a 2000 holdnyi rétség vizenyős, s nem minden évben kaszálható, azonban közép számitással 5000 mázsa szénát megterem. Van itt 300 holdnyi fáczános erdő. F. u. h. Pálffy Antal.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Path puszta 1268-ban terre Poth alakban egy komáromi várjobbágy birtokaként van említve, 1368-ban pedig terra Potth és Polth, 1444-ben possessio Path, 1485-ben praedium Path alakban. 1396-ban Pathi Pozsár László nejének a birtoka, a ki negyed részét Deák Mihálynak és örököseinek engedi át. Mint Marczelházára, úgy erre is, a Pozsár család 1485-ben Mátyás királytól új adományt nyer. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Path puszta 1268-ban a komáromi vár tartozéka. Ekkoron Poth néven említtetik. Mátyás a Pozsároknak adta. Később a Pathyak. majd a Babitsok, Markháziak, Moróczok s 1716-ban Sibrik Dániel adománybirtoka, míg végül a Pálffyak kezére kerül. Nevezetes hőforrásait már a római korban használták.