Péder

A község a Kanyapta-medence nyugati részén, a Tornai-hegység északi lábánál, a Bódva-patak jobb partján fekszik, Tornától 7 km-re délkeletre, Szepsitől 6,5 km-re délnyugatra. A falutól délre csatlakozik a Bódvához a Kanyapta-csatorna. Mellékutak kötik össze Szepsivel, Zsarnóval (2,5 km) és Jánokkal (4 km). Határának mintegy egyharmadát erdő borítja, nagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti, később pedig Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). Területe (11,28 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 388, 1921-ben 377, 1938-ban pedig 420, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között népessége 7,1 %-al nőtt (368 főről 394-re), ugyanakkor a magyar nemzetiségűek aránya 92,1 %-ról 75,1 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig háromszorosára, 7,1 %-ról 21,8 %-ra nőtt. A lakosság többsége (64,7 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 1921-hez képest (41,6 %) felére csökkent (20,3 %).

Történelem

Első írásos említése 1275-re datálható, mikor Pudur néven említik. Plébániatemplomát 1317-ben említik először. A török hódoltság korában az Erdélyi fejedelemség fennhatósága alá tartozott. A falu a 18. század elején a háborúk és az 1710-es pestisjárvány miatt elnéptelenedett, de még a század folyamán újjátelepítették református magyar telepesekkel. 1772-ban 9 jobbágy és 9 zsellércsalád élt Péderen. Bővebben

Mai jelentősége

A községben négyosztályos magyar alapiskola és magyar óvoda is található. Református temploma a 13. században román stílusban épült, régebben fatornya volt, kőtornyát 1923-ban építették hozzá. Római katolikus templomát 1928-ban emelték szecessziós stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PÉDER. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai leginkább reformátusok, fekszik Jánoknak szomszédságában, mellynek filiája; ámbár épűletre való fája nints, de egyéb javai jelesek lévén, első osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Péder, magyar–német falu, Abauj-Torna vmegyében, a Kanyapta mocsár mellett: 282 kath., 20 evang., 465 ref., 32 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Rétje, legelője, nádja bőséggel. F. u. többen. Ut. p. Meczenzéf.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Péder, 72 házzal és 443 magyar lakossal. Postája Jánok, távirója Szepsi.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Péder. A XIII. századtól kezdve a Buckh-nembeli Péderyek birtoka, míg a XVI. században már a Reeghy-család kezén találjuk. A török alatt teljesen megsemmisült s csak jóval később települt újra. A község területe 1960 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 420.