Perény - Hím

A község a Keleti-Cserehát északi lábánál, a Kanyapta-medence déli peremén fekvő, a Buzitát Kenyheccel összekötő országút mentén sorakozó három település közigazgatási egysége. Központja Perény, mely Szepsitől 21 km-re délkeletre, Kassától pedig 24 km-re délre fekszik. Perénytől 2 km-re nyugatra, az Ida-patak mentén található Hím, 4,5 km-re nyugatra pedig Felsőlánc. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1964-ben alakult Perény és Hím községek egyesítésével. 1991-ben Felsőlánc község is csatlakozott Perény-Hímhez. Elődközségei kisközségként 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartoztak. 1920-ban a trianoni határ megvonásakor Perény területének 13,3 %-át (444 ha), Hím pedig 28,5 %-át (194 ha) elveszítette. Bővebben

Népesség

2011-ben Perény-Hím lakossága 1407 fő volt, melynek kétharmada (66,5 %) szlovák, valamivel több, mint egynegyede (28,5 %) pedig magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A magyar anyanyelvűek aránya (34,5 %) kevéssel meghaladta a magyar nemzetiségűekét. A rendszerváltás utáni két évtizedre a magyar nemzetiségűek arányának csökkenése (1991-2011 között 39,3 százalékról 28,2 százalékra) volt a jellemző, ezzel párhuzamosan a szlovákok aránya 60,3 %-ról 66,5 %-ra emelkedett. Bővebben

Történelem

Perényt 1220-ban "villa Peruen" néven említik először az írásos források. 1295-ben "villa Perwen", 1318-ban Purwyn, 1332-ben pedig Peryn névalakban szerepelt az okiratokban. Neve szláv eredetű személynévből („Prven, Perven“) származik magyar névadással. A Perényi család birtoka volt a 13. század óta, a 14. század elején a főúri rangot nyert Perényi Tamás, majd 1311-től Perényi János és Miklós birtokában volt. Bővebben

Mai jelentősége

Perényben szlovák alapiskola és óvoda található. A község határában (Gombospusztánál) napkollektoros erőmű működik. Mindhárom településrészen található római katolikus templom – Perény Szentháromság-temploma eredetileg 13. századi gótikus építmény, melyet a 18. században barokkosítottak; Hím Szent István-temploma a 18. században barokk stílusban épült, Felsőlánc Szűz Mária születésének szentelt barokk-klasszicista temploma pedig 1776-ban. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PERÉNY. Perina. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Ura B. Meskó Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Enitzkéhez fél mértföldnyire, határja néhol sovány, réttyének fele sem igen jól termő, piatza is távol van, második osztálybéli. HÍM. Elegyes magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kassához más fél mértföldnyire, Perénynek filiája, határja közép termékenységű, piatzozása jó. LÁNCZ. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Perény, magyar falu, Abauj vmegyében, Kassához 5 órányira egy kies felemelkedett helyen: 908 kath., 6 evang., 97 ref., 45 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei néhol soványak, de általjában termékenyek. – Ezen helységet II. András ajándékozta Dobos Jánosnak, a fényes Perényi nemzets. ősatyjának. Mostani birtokosa a b. Meskó nemzets. Ut. p. Hidas-Németi. Him, (Hym, Hima), magyar-orosz falu, Abauj vmegyében, ut. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Innen délnyugatra, a Cserehát éjszaki hegyvonala alján Perény falut érjük.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Perény község körjegyzőség székhelye. Van 149 háza 1179 magyar lakosa, postája. Távirója: Hidas-Németi. Róm. kath. temploma Mátyás király korában épült, de 1746-ban ujjáalakitották. Földesura a báró Meskó család volt. Him, 44 házzal és 282 magyar lakossal. Postája Perény, távirója Nagy-Ida. Felső-Láncz, 56 házzal és 326 magyar ajku lakossal. Him, 44 házzal és 282 magyar lakossal. Postája mindkettőnek Perény, távirója Nagy-Ida.

Magyar Katolikus Lexikon

Perény, v. Abaúj-Torna vm. (Perín, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. szepsi esp. ker-ében. - 1220: Puruen. 1332: már létezett. Tp-át Szentháromság tit-ra sztelték, a mait 1746: építették. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1761: alapították újra. Anyakönyvei 1762-től. Kegyura 1880: Zichy Rezsőné grné. Anyanyelve 1880: m. - Filiája 1915: Hím. Közig. Perényhím. - Lakói 1940: 1129 r.k., 68 g.k., 6 ev., 110 ref., 11 izr., össz. 1324; 2000: 910 r.k., össz. 1350. ** KTN I:187. - Schem. Cass. 1915:60; 2000:76. - Györffy I:131.

Helységnévtár

Perény (Perina) [Megyes és Gombos p.], RK. 1034 Kassa, gk. 60 Szeszta, ág. 6 —, ref. 93 Szina, izr. 75 —. Hím (Hym), rk. 164 Perény. gk. 66 Szeszta, ref 10 Lánc, izr. 17 - . Lánc (Felső), rk. 124 Buzita, gk. 57 Szeszta, ág. 1 — , REF. 138 Tiszáninnen, izr. 10 Nagy-Ida.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Perény. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Bélatanya, Gombospuszta. A község területe 5019 kat. hold, lélekszáma a visszacsalotáskor 1376. Him. Neve elsőnek 1475-ben bukkan fel s ezidőben a Himfy-család a földesura. Az összeomlás előtt a Katona-családnak volt itt birtoka. A község területe 845 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 297. Felsőlánc. A XVII. században merül fel neve elsőnek s ez időben a Gönyüi-család birtoka, majd a Korláth-család kezére kerül. A község területe 1350 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 365.