Pódatejed

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől 3 km-re délkeletre található. Területén keresztülhalad a Komáromot Pozsonnyal összekötő 63-as főút, mellékutak kötik össze Hegyétével (2 km) és Nagymadon (3 km) keresztül Padánnyal (6 km). Északnyugatról Dunaszerdahely, északkeletről Hegyéte, délkeletről Nagymad, délnyugatról pedig Nyékvárkony községekkel határos. Elődtelepülései, Pódafa, Lidértejed és Csenkeszfa már a 19. század óta egybeépültek. Pódatejed már csaknem egybeépült a szomszédos, Hegyéte községhez tartozó Hegybenétével.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1940-ben alakult Pódafa, Lidértejed és Csenkeszfa egyesítésével. Elődtelepülései 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járáshoz tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után is a Dunaszerdahelyi járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás) és a magyar közigazgatásban egyesítették az akkor már régen egybeépült falvakat. Bővebben

Népesség

Elődközségeinek 1921-ben 610, 1939-ben pedig 745 lakosuk volt. Az újból önállósult Pódatejed község népességszáma 1991-2001 között egyötödével nőtt, elsősorban a járási székhely közelsége által ösztönzött beköltözés révén. A szlovák nemzetiségűek aránya ugyanakkor 15,8 %-ról 22,9 %-ra növekedett. A korábban szinte kizárólag magyarok lakta községbe először az 1945-48-as kitelepítés és lakosságcsere során kerültek szlovákok. A lakosság mintegy háromnegyede (75,6 %) római katolikus vallású.

Történelem

Pódafát először 1455-ben említi forrás, amikor V. László király a Poda-Etheieknek (Póda-Éteiek) adományozta, és még századokkal később is a Póda családé volt. Későbbi birtokviszonyai, nemesi birtokosai nem ismertek. A 20. század elején gőzmalom működött a faluban a dunaszerdahelyi gőzmalom-részvénytársaság tulajdonában. A trianoni békeszerződés 1920-ban Csehszlovákiához csatolta Pódafát, Lidértejedet és Csenkeszfát, majd 1938. Bővebben

Mai jelentősége

A faluban magyar óvoda és könyvtár működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

PODAFA. Magyar falu Poson Vármegyében, földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Szerdahelyhez közel, mellynek filiája, Lidér Tejednek tövében, határja két nyomásbéli, réttye, erdeje nints, legelője kevés, piatza Szerdahelyen, és Somorján. CSENKEFA. vagy Csenkeszfa. Magyar elegyes falu Poson Vármegyében, birtokosai több Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Csalóközben, Podafa, és Hegy Ethe közt igen közel, Szerdahelytöl mintegy fél mértföldnyire, határja egy nyomásbéli, ’s tiszta búzát, és rozsot terem, erdője nintsen, réttye szűken, piatza Szerdahelyen, második Osztálybéli. TEJED. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Podafa, magyar falu, Poson vgyében, Szerdahelyhez 3 fertálynyira: 74 kath., 56 ref., 3 zsidó lak. F. u. számos nemesek. Ut. p. Somorja. Csenkeszfa, magyar falu, Pozson vgyében,, Szerdahelytől egy kis 1/2 órai járásra, 109 kath., 12 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Somorja. Tejed, (Elő, Ledér, Ollé), 3 egymáshoz közel fekvő m. falu, Poson vmegyében, Szerdahely mellett. Az első 253 kath., 11 re., 64 zsidó; a második 202 kath., 11 zsidó. A harmadik 105 kath. lak. F. u. nemesek. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Pódafa, magyar kisközség az Alsó-Csallóközben, melynek lakosai nagyrészben róm. kath. vallásúak. Házainak száma 41, lakosaié 168. Postája, távírója és vasúti állomása Dunaszerdahely. 1455-ben V. László király a Poda-Etheieknek adományozza. 1787-ben is még a Póda családé. Későbbi birtokviszonyait és nemesi birtokosait nem ismerjük. Temploma nincs. Az itt levő gőzmalom a dunaszerdahelyi gőzmalom-részvénytársaságé. Bővebben