Poltár

Poltár a Losonci-medence északkeleti és a Poltári-dombság északi részén, az Ipoly felső folyásánál, a Poltárica-patak mentén, 242 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Losonctól 18 km-re északkeletre, Rimaszombattól 24 km-re északnyugatra. A 20. század második felében várossá nőtt település magja az evangélikus templom körül található, ettől délnyugatra terül el a lakótelepekből álló új városrész, délre pedig, az Úrbéri-hegy (Urbárska hora) lábánál kialakult családi házas övezetet találjuk. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Poltári járáshoz tartozó város, járási székhely (1996 óta). 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához (1883-ig a Füleki járáshoz), majd a csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Rimaszombati járáshoz tartozott (Ipolyszele a Losonci járáshoz). 1949-1960 között a Poltári járás székhelye volt, majd 1960-1996 között a Losonci járáshoz tartozott. Bővebben

Népesség

2011-ben Poltár népessége 5826 fő volt, melynek 88,8 %-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát, a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya 9,2 % volt, a lakosság mintegy egytizede (2013-ban 10,2 %) pedig a roma etnikumhoz tartozott. Poltár a szlovák-magyar nyelvhatár északi oldalán fekszik, a magyar nemzetiségűek aránya elhanyagolható (2011-ben 0,4 %). Bővebben

Történelem

Poltár a 13. században már létezett, ekkoriban a Zách nemzetség birtokainak része volt. Neve szláv eredetű, a Poltárka-patakról kapta. 1330-ban Zách Felicián merénylete után a Poltári Soós család ősei kapták adományul Károly Róberttől. A középkorban a családi nevek alapján feltételezhetően részben palócok lakták. 1409-ben Nagpolthar („Nagypoltár”), 1439-ben már „Polthar” alakban szerepelt az írásos forrásokban. Bővebben

Mai jelentősége

Poltár ipari jellegű kisváros, legfontosabb gazdasági ágazata az üveggyártás (ólomüveg, háztartási üvegedények), határában 2013 óta napkollektoros erőmű üzemel. 2014 óta az üveggyárban elsősorban fémmegmunkálás és mozdonyalkatrészek gyártása folyik. Itt található Szlovákia egyetlen kaolinbányája. Poltáron kis termálfürdő is üzemel. A városban szlovák tannyelvű gimnázium és szakközépiskola, művészeti alapiskola és két alapiskola található. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

POLTÁR. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Urai Géczy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és többen evangelikusok, fekszik Berzenczének szomszédságában, mellynek filiája, határja ollyan, mint Bisztricskáé, első osztálybéli. ZELENE. Tót falu Nógrád Várm. földes Ura Tihanyi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Berzenczéhez nem meszsze, és annak filiája; határja majd hasonló Bisztriczkáéhoz. Sós Lehota. Magyar falu Nógrád Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Losonczhoz két mértföldnyire, határja meg lehetős, vagyonnyai középszerűek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Poltár, tót falu, Nógrád vmegyében: 33 kath., 1255 evang. lak. Szép evang. anyatemplom. – Határa nagy; rétje jó és elég; földe javitást kiván: erdeje makkos s benne szép vadászatok esnek; agyagja hires; minélfogva itt sok fazekas és bognár lakik; egy hegytetőn olly agyag neme is van (szappanföld), mellyel a molnárok malom-kerekeik tengelyét kenik. Savanyuviz-forrásokat többet mutathat. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Lejebb a Brezó patak két partján fekszik Poltár község, melynek 942 lakosa van. 1864 óta a báró Baratta család bírja, mely úgy itt, mint sós-lehotai és zelenei birtokán mintagazdálkodást úz, párosítva azt a helynek és talajnak megfelelő gyári iparral. Hogy itt már az őskorban bányamívelés is volt, több fönmaradt jelenség mutatja. Mostanában a cserép- és téglagyártás oly lendűletet ért el, hogy az utóbbi években Poltár, Sós-Lehota és Zelene termelése tíz millió darabra emelkedett.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Poltár. Ipolyvölgyi kisközség körjegyzőséggel. Házainak száma 146, lalakosaié 1099, a kik tótajkúak és túlnyomó számban evangelikus vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A tatárjárás korában már fönnállhatott, mert a határban még ma is megvannak a tatárok betörése ellen emelt védősánczok (Cziezvár és Czerina). Valószinüleg palóczok, azaz magyarok voltak az első telepesek, a mai tót lakosság magyar neve erre vall (Garai, Vasas, Sárkány, Fehér stb). Bővebben

Helységnévtár

Poltár, [Olestiháj, Hanka p.], rk. 191 Berzencze, ÁG. 691 Bánya, ref. 1 - , un. 1 - , izr. 55 Fülek. Zelene [Machulino p.], rk. 21 Berzencze, ág. 248 Poltár, izr. 21 Salgó-Tarján. Sós-Lehota (Lehota Sós-), rk. 7 Berzencze, ág. 189 Poltár, izr. 2 Fülek.