Pólyi

Pólyi a Kassai-medencében, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, a Kassai-hegyalja részét képező Búcsúdomb (330 m) délkeleti és a Kodydom (365 m) északkeleti lábánál, 281 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 10 km-re délnyugatra. A falusias jellegét napjainkig megőrző település a Kassát Sacával összekötő R2-es gyorsforgalmi útról leágazó 3402-es úton közelíthető meg (1 km), észak felé bekötőút kapcsolja össze a Kassát Jászóval összekötő 548-as úttal. Bővebben

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Kassa városrésze, 1996 óta a Kassa-II. járás részeként. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1920-1938 között, majd 1945 után Csehszlovákiához csatolták (1960-ig a Kassai, 1960-68 között a Kassa-vidéki járás részeként). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozó kisközségként). Bővebben

Népesség

Pólyi egyike Kassa legkisebb népességű városrészeinek, 2011-ben 1107 lakosa volt, melynek 94,8 %-a volt szlovák nemzetiségű. A települést a 18. században szlovákokkal telepítették újjá, a 20. század elején magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a század második felére teljesen asszimilálódott, 2011-ben már senki sem vallotta magát magyarnak. Bővebben

Történelem

Pólyi első írásos említése 1248-ból származik, ekkor „Villa Paul” néven említik. Neve a Pál személynévből eredeztethető. 1280-ban az Aba nembeli Dávid comes birtoka volt, később az Aba nembeli Csurka Dávid és István fiaié. 1332-ben már önálló plébánia volt. 1427-ben 24 portát írtak össze a faluban. Lakói 1550 körül protestáns hitre tértek. 1553-ban 8 portája és 56 lakosa volt. Bővebben

Mai jelentősége

A falusias jellegű településen négyosztályos szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Szent Mihály arkangyalnak szentelt római katolikus temploma 1822-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

POLYI. Poly, Polyov. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Urai Báró Fisser, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, határja jól termő, földgyének, és réttyeinek némelly része sovány, épűletre való fája sints elég, de mivel Kassa városához nem meszsze van, ’s vagyonnyaikat könnyen eladhattyák, első osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Pólyi (Polyow), tót falu, Abauj vmegyében, ut. p. Kassához 1 1/2 órányira: 656 kath., 4 evang., 7 ref., 29 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok szántóföld, s nevezetes kendertermesztés. F. u. Fischer, Ócskay, Kazinczy s többek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

A kassai uton északra, nem messze az országuttól, a hegyoldalban fekszik Pólyi, 72 házzal és 525 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Kath. egyháza nagyon régi. Templomát 1858-ban ujra épitették.

Magyar Katolikus Lexikon

Pólyi, v. Abaúj-Torna vm. (Pol'ov, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. sacai esp. ker-ében. - 1248: Paul. 1332: már létezett. Tp-át Szt Mihály tit-ra sztelték, a mait 1822: építették. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1789: alapították újra. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: szl., m.; 1940: szl., m. - Filiái 1915: Kisida, Szentlőrincke. Közig-ilag Kassához csatolták. - Lakói 1940: 694 r.k., 9 g.k., össz. 703; 2000: 922 r.k., össz. 1011. ** Gerecze II:87. - KTN I:161. - Schem. Cass. 1915:54; 2000:32. (a tp. 1882: épült) - Györffy I:133.

Helységnévtár

Pólyi [Percs p.], RK. 486 Kassa, gk. 5 Kassa, ág. 2 - , ref. 6 - , izr. 31 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Pólyi. A község területe 2312 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 707.