Pozsonyivánka

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld és a Vízköz nyugati peremén fekszik, Pozsonytól 15 km-re északkeletre, Szenctől 12 km-re nyugatra, a Kis-Kárpátok lábánál, a Fehérvíz és a Súri-csatorna mentén. Áthalad rajta a 61-es főút Pozsonyt Szenccel összekötő szakasza, valamint a Pozsony-Budapest nemzetközi vasútvonal (állomás). Elődközségei, Papfa és Pozsonyivánka teljesen egybeépültek. Bővebben

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1932-ben alakult Papfa és Pozsonyivánka egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartoztak, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Pozsonyi, majd 1960-1996 között a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták. 1976-1990 között hozzá tartozott Tőkésisziget. A község két kataszteri területre és településrészre oszlik: Pozsonyivánka (7,81 km²) és Papfa (6,45 km²), melyek területe nem változott az elmúlt száz év során.

Népesség

Elődközségeinek 1910-ben 1507, 1921-ben 1756 lakosuk volt, az elkövetkező 70 év során népessége megháromszorozódott. A Pozsonyból történő kitelepülés miatt 2001-2011 között felgyorsult a népesség növekedése (az 1991-2001 közötti 5,8 %-os gyarapodás 18,3 %-ra ugrott). Elődközségei lakosságának 1910-ben még több mint egynegyede magyar nemzetiségűnek vallotta magát (27,3 %), 1921-ben már csak 7,2 %, napjainkra pedig Pozsonyivánka lakossága csaknem kizárólag szlovák nemzetiségű. Bővebben

Történelem

Pozsonyivánkát 1209-ben II. András király adománylevelében "Iwand" néven említik először, melyben Szentgyörgyöt, Ivándot, Cseklészt és Éberhárdot a bolgárok elleni harcokban tett szolgálataiért a Hont-Pázmány nembeli Tamásnak adja. Mai településrésze, Papfalva kezdetben a pozsonyi prépostsághoz és káptalanhoz tartozott. 1290-ben "Popfolva" néven említik. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és szakközépiskola található, itt működik a Szlovák Tudományos Akadémia biokémiai kutatóintézete. A Grassalkovich-, majd Hunyady-kastély a 18. század második felében rokokó stílusban épült, a 19–20. század fordulóján neogótikus stílusban alakították át. Barokk stílusú római katolikus (Keresztelő Szt. János-) templomát 1770–72 között emelték.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

IVÁNYI. Ivánka. Elegyes lakosú portális helység Posony Várm. földes Ura H. Grasalkovich Uraság, lakosai katolikusok, fekszik nap kel. Cseklésznek, ész. Prátsának szomszédságokban, Posonyhoz 1 1/2 mértföldnyire, híresíti a’ földes Uraságnak igen gyönyörű kastéllya, melly kedves, és Hertzegi mulató helyet szolgáltat, ékesítik a’ körűlötte lévő épűletek, és a’ ritka szépségű Hertzegi kert, mellyben külömbféle mulatsági épűletetskék is vannak, nevezetes bé kerített szigettye is van itt az Uraságnak, melly vadakkal gazdag, és mulatsági kelyekkel ékesíttetett, a’ két Dunának folyása között határja 3 nyomásbéli, közép termékenységű, kevés réttyei jók, piatzok Posonyban van, holott vagyonnyaikat jó áron el adhattyák. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ivánka, (Iványi), tót falu, Pozsony vgyében, fekszik Pozsonyhoz 1 1/2 órányira, Cséklészhez 1 fertály óra járásra, a kis Duna bal partján, kies erdőktől, kertektől, mezőségtől körülvétetve: 484 kath., 10 evang. lak., kath. paroch. templommal, egy nagy kastélylyal és kerttel. Nézésre méltó az idevaló plébánosnak gyümölcsös kertje, melly több százféle nemes fajtáju alma, körtvély, baraczkfákkal dicsekedhetik, s honnan több ezer oltó-ágakat hordanak el mindenfelé a környékbe. F. u. h. Grasalkovich örökösök. Papfalva, tót falu, Poson vmegyében, Ivánkához 1 fertály órányira: 276 kath., 3 evang. lak., vendégfogadóval, erdővel, juhtenyésztéssel. F. u. a posoni káptalan. Ut. p. Posonhoz 1 óra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ivánka kisközség, a bécs-budapesti vasútvonal közelében fekszik. Körjegyzőségi székhely. Házainak száma 109, lakosaié, a kik róm. kath. vallásúak, 992. E községgel először 1324-ben találkozunk, a mikor Terra Iwan néven említik az iratok. Azután Aychen név alatt szerepelt s lakosai németek voltak. Később, a mikor már ismét magyarok lakták, Aycha alakban találjuk említve. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Pozsonyivánka, Ivánka, Iványi, v. Nyitra vm. (Ivanka pri Dunaji, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd nyitrai egyhm. szempci esp. ker-ében. - 1397: már létezett. Lakói 1540 u. ref-ok lettek. Cseklész filiájából 1727: alapították újra. Mai Ker. Szt János születése-tp-át 1770: építették. Anyanyelve 1880: szl. - Filiája 1917: Papfalva. ** Némethy 1894:117. - Schem. Strig. 1917:198.