Pozsonyvezekény

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VEZEKÉNY. Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura G. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tallóshoz közel, és annak filiája; határja középszerű, mint vagyonnyai.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Vezekény, Poson m. magyar falu, Tallóshoz 1 kis órányira: 656 kath., 4 zsidó lak. Kath. fil. templommal, mellyet egy evang. mészáros, Orbán nevü épittetett. F. u. gr. Eszterházy Mihály. Ut. p. Szered.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Vezekény, magyar nagyközség, melynek 164 háza és 945 róm. kath. vallású lakosa van. Első nyomát a pápai tizedszedők jegyzékében találjuk, a hol Vesequenh alakban van említve. Az 1553-iki portális összeírásban Báthori András 4 1/2 és a borostyánkői urak ugyanannyi portával szerepelnek. 1647-ben özv. Thurzó Mihályné bírja. Többet nem tudunk róla, legföljebb azt, hogy az újabb korban az Esterházyak lettek az urai és most is Esterházy Mihály grófnak van itt nagyobb birtoka. 1678-ban a pestis pusztította lakosait. A katholikus templom 1718-ban épült, de 1778-ban kibővítették. A községben van posta, de távírója és vasúti állomása Diószeg. Ide tartozik a Tállosi téglaház.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Pozsonyvezekény. Azelőtt Vezekény A pápai tizedszedők Vesequenh alakban jegyezték fel. A XVI. században Báthori András és a Domini de Borostyánkő bírták, majd egy évszázad múltán a Thurzó-család a földesura. Később az Esterházy grófoké lett. 1678-ban pestis tizedelte meg lakóit. Kath. temploma 1778-ban épült. A község területe 2240 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1341.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Pozsonyvezekény kk. galántai járás. Tallós községgel egyidőben alakult ki a község mocsaras, nádas határral. Területe:2.241 k. h. Lakosság: 1.341. Ebből magy.: 1.327, szlovák: 13. Magy. beszél: 1.333. Vallás szerint: r. k.; 1.315, réf.: 1, ev.: 8, izr.: 17. Fb. I. 1, II. 6, III. 121. Községi bíró: Lénárth János. R. k. elemi népiskola. KALOT. Fogyasztási és Értékesítő, valamint Hitelszövetkezet. A község 1938. nov. 9-én szabadult fel. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta. Csö. Felsőszeli. V. á. Galánta, u. p. és u. t. Tallós.