Pusztafödémes

Pusztafödémes a Kisalföld északi részén, az Alsó-Vágmente és a Vízköz kistájak határánál, a Megyei-csatorna bal partján, 124 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Galántától 14 km-re, Diószegtől 6 km-re északnyugatra, Szeredtől 17 km-re nyugatra, Szenctől 15 km-re keletre. Határa sík, 119-130 méteres magasságban fekvő terület, négyötöde szántóföld, 2010-ben 6,7 %-a volt erdőterület (164 hektár), legnagyobb erdeje a Pusztafödémestől délkeletre húzódó Bucsanka-erdő. Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai (Külső-) járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Galántai járáshoz tartozott. 1939-45 között a Szlovák Állam része volt (Pozsony megye, Nagyszombati járás), ebben az időszakban határának déli részét, területének 39,3 %-át (964 hektárt) visszacsatolták Magyarországhoz (Diószeg határához). Területe ezt az időszakot nem számítva az elmúlt száz év során nem változott (24,54 km²).

Népesség

Pusztafödémes a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, túlnyomórészt szlovák lakosságú község. 2011-ben 1685 lakosa volt, melynek 94,7 %-a volt szlovák, 2,0 %-a (33 fő) magyar nemzetiségű. 1910-ben még lakosságának 28,1 %-a, 1921-ben már csak 10,8 %-a vallotta magát magyarnak. A romák a népesség 4,4 %-át alkotják (2013). Az ezredfordulóig csökkenő népességű község lakosságszáma 2001-2011 között 9,1 %-kal gyarapodott (1544 főről 1685-re), majd 2016-ig tovább folytatódott a dinamikus növekedés (1781 főre). Bővebben

Történelem

Első írásos említése 1221-ből ered, ekkor „Villa Fudemus” néven, mint a pozsonyi vár tartozékát említik. Valószínűleg, mint más „Födémes” nevű falvak (a magyar födém – méhkaptár szóból) fejedelmi méhészek lakhelye lehetett. Határában a 14. században a környező vizek által védett várkastély állt. 1423-ban „Uyfedemes” néven királyi birtok volt. Lakói eredetileg magyarok voltak, majd a 15. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. A határában fekvő Gyurcsimajoron építőipari acélelemeket gyártó multinacionális cég (Benteler) telephelye működik. Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma a 18. század elején épült barokk stílusban. Evangélikus temploma a 17. század elején épült reneszánsz stílusban, a 19. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Puszta Födémes. Tót falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Posontól négy mértföldnyire, nevezetes vala Tsadek nevű tava, melly már lefolyóva tétettetett, és nem tsak jó legelőt szolgáltat; hanem a’ Posoni út is általa meg rövidíttetett. Határja jó termékenységű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Födémes (Puszta), vegyes magyar-tót falu, Pozsony vmegyében, Szenczhez keletre 1 1/2 óra, a Csádé patakja mellett: 960 kath., 177 evang., 19 ref., 8 zsidó lak. Ékesitik ezen helységet a kath. és evang. anyatemplomok, a földesuraknak csinos épületei és kertjei. Nagy kiterjedésü határja igen termékeny; rétje, legelője sok, s azért számos csapat és többnyire nemesitett juhnyájakat táplál; fában szükséget szenved; a Pozsonyból Szenczre vivő országutban van két vendégfogadója. F. u. több közbirtokosok.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A magyar államvasúttól éjszakra találjuk Puszta-Födémes, Kis- és Nagy-Mácséd helységeket.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Pusztafödémes, magyar és tót nagyközség. Házainak száma 143, és nagyobbára tótokból álló róm. kath. lakosainak száma 1724. 1221-ben Villa Fudemus, 1423-ban pedig Uyfedemes néven királyi birtok volt. Lakosai később nemesi előjogokat nyertek. Nemesi birtokosai közül ismerjük a Maholányi, Spáczay, Ambró, Krizsány, Farkas, Miksitz, Szilágyi, Noigel, Lányi, Pap, Semsey, Balogh, Ábrahámfy, Marczel, Pajor és Szelle nevű családokat, de ezekkel együtt a XVIII. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Pusztafödémes, v. Pozsony vm. (Pusté Úl'any, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. szempci esp. ker-ében. - 1500: már létezett. Tp-át Szt László kir. tit-ra sztelték. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. Vedrőd filiájából 1715: alapították újra. Kegyura 1880: Zichy Ferenc gr. Anyanyelve 1880: m., szl. ** Némethy 1894:228. - Pozsony vm. 1895:103. (1600: alapították újra) - Gerecze II:680. - Schem. Strig. 1917:198.

Helységnévtár

Födémes (Puszta) (Nemes Födémes), RK. 1132 Esztergom, ÁG. 94 Dunáninnen, ref. 8 Réte, izr. 64 Galánta.