Ránk

Ránk az Abaúji-hegyalja legészakabbi részén, a történelmi Abaúj vármegye északkeleti sarkában, 359 méteres (határa 297-906 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Ránki-patak (Rankovský potok) mentén, a Szalánci-hegység Makovica-hegycsoportjának délnyugati lábánál, Kassától 28 km-re északkeletre, Hernádzsadánytól 31 km-re, Magyarbődtől 11 km-re északra, Varannótól 27 km-re délnyugatra, Kecertől pedig 4,5 km-re délkeletre. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Kassai, 1949-60 között a Gálszécsi, majd 1960-tól a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz tartozott (1941-ig Sáros-Zemplén megye Varannói, majd Tőketerebesi járásához). Bővebben

Népesség

2011-ben Ránk népessége 705 fő volt, melynek 95,3 %-ra szlovák, 1,7 %-a pedig roma nemzetiségű (48,8 %-a roma anyanyelvű) volt. Az 1991-es népszámlálás során lakosságának pontosan fele, 2011-ben pedig 4,3 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek, ugyanakkor a lakosság több, mint háromnegyede (2013-ban 78,1 %) a roma etnikumhoz tartozik. A roma lakosság zöme szegregáltan, a belterület nyugati peremén található telepen él. Bővebben

Történelem

Ránk első írásos említését az 1332-35-ös pápai tizedjegyzékben találjuk „Ranc” alakban. Ekkor már templomos hely volt, az összeírás név szerint említi András nevű plébánosát. Neve szláv személynévi eredetű. 1390-ben a király Perényi Miklósnak adományozta. 1427-ben „Rank”, 1430-ban „Rawk” néven említik az írásos források. 1427-ben 25 porta volt a faluban. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Evangélikus temploma klasszicista stílusban épült a 18. század végén, tornyát a 19. század közepén építették hozzá. Jonáš Záborský (1812-76) szlovák író, nyelvújító és evangélikus lelkész tiszteletére emléktáblát helyeztek el a kultúrház falán. A Ránki-sziklák (Rankovské skaly) 1976 óta 23,7 hektáros területen természetvédelmi rezervátumot alkotnak (melegkedvelő növényfajok, védett madarak fészkelőhelye). Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RANK. Elegyes tót falu Abaúj Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Keczer-Peklinhez nem meszsze, mellynek filiája; fördői, és savanyú vize is híres, és sok külömbféle Uraságoktól látogattatik, ’s a’ Vendégeknek számokra jó alkalmatosságok készíttettek; szántó földgyei néhol hegyesek, és soványok, Kassától, és más piatzozó helyeitől is távol esik, melly miatt harmadik osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ránk, Rankovce, tót falu, Abauj vmegyében, Sáros vmegye szélén, ut. p. Kassához kelet-északra 2 mfdnyire: 39 kath., 242 evang., 25 zsidó lak. Evang. anyaszentegyház. A ránki név alatt ismeretes savanyuviz-forrás nem itt, hanem Herrlein határában van innen délre 15 percznyi távolságra. Fekszik e fördő gyönyörű völgyben, s a vendégek befogadására nem csak a kamarának, hanem magánosoknak is vannak épületei. Mint ásványviz használ leginkább gyomorgyengeségben, s az innen származott nyavalyákban, u. m. komorkórságban, sárgaságban, hideglázban, rendetlen hószámban, stb. Ránk helységet több közbirtokosok birják.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felső-Kemenczétől északra, alig két kilométerre van Herlány, vagy Herlein és Ránk. A határukban levő hires fürdőhely ránk-herlányi fürdő nevet visel. Ránknak 58 háza van 307 tótajku lakossal. Postája a szomszédos Herlány. Mint fürdőről, melynek időszaki forrása különös nevezetesség, a fürdőhelyek közt emlékezünk meg. Határában a hegyek közt egy várnak sánczai és mintegy 1000 □öl terjedelmü halas tónak nyomai láthatók. Egy 300 méter magasságu, merőlegesen emelkedő sziklacsoportról, mely egyik oldalán megközelithető, remek kilátás nyilik fél vármegye területére. Van tengerszeme is, mely mintegy 350 □méter kiterjedésü.

Helységnévtár

Ránk, rk. 54 Kecér-Peklin, gk. 6 Kelecsény, ÁG. 261 Tisza, ref. 1 —, izr. 28 Rozgony.