Rapp

A község a Losonci-medence déli részén, az Ipoly bal partjának közelében, a folyó teraszain, a Karancs-vidék vulkanikus hegyvidékének nyugati lábánál, a Mucsényi-patak mentén fekszik, Losonctól 6 km-re délre, Kalondától 3 km-re északra fekszik, a Nagykürtös-Losonc vasútvonal (megállóhely, személyforgalom 2003 óta nincs) és az 594-es (Losonc-Kalonda) út mentén. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig végig a (változó területű) Losonci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe 1910-38-hoz képest (8,82 km²) 5 hektárral gyarapodott.

Népesség

1910-ben 617, 1921-ben 754, 1938-ban 763, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 27,9 %, 1930-ban 16,5 % volt. 1991-2011 között népessége 14,4 %-al nőtt (856 főről 979-re), a magyar nemzetiségűek aránya az asszimiláció és a nagyszámú (2013-ban 44,4 %) roma etnikumú lakosság nemzetiségváltása révén 55,5 %-ról 29,2 %-ra csökkent. 2011-ben a lakosság 39,5 %-a volt szlovák, 26,6 %-a pedig roma nemzetiségű. A lakosság mintegy háromnegyede (75,9 %) római katolikus vallású.

Történelem

Az első írásos említés a településről (mint "Rop") 1299-ből származik. István király halála után Károly Róbert 1312-ben elajándékozta Rapp területét. Rapp több család birtokába is tartozott. 1397- ben már egyházközség is működött itt. 1554–1593 közt török hódoltság alatt állt. 1595. május 11-én a törökök felégették, majd a 17. században újratelepítették. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola, valamint szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. 2007-ben felfedezett termálvizének kihasználására fürdőt létesítettek. Szent Mártonnak szentelt római katolikus temploma 1764-ban épült barokk stílusban, a klasszicista Coburg-kúria 1821-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RAP. Rapovecz. Tót falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Batta, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ipoly vizéhez közel, Losontzhoz 3/4 mértföldnyire, határja közép termékenységű, vagyonnyai is középszerűek lévén, második osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rap, magyar falu, Nógrád vmegyében, az Ipoly mellett: 574 kath., 17 evang. lak. Van kath. paroch. temploma, csinos urasági kastélya, gyönyörű angol kertje, elég és jó földje, de különösen sok, és kövér rétje, vizimalma. Renyik nevezetü hegyén közel a tetőhöz egy elhagyatott kőbányában több kővé vált tengeri csigák, sőt egy halforma állat feje is találtatott. F. u. hg Coburg. Ut. p. Losoncz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Rapp. Ipolymenti magyar kisközség. Házainak száma 132 és róm. kath. lakosaié 606. Postája, távírója és vasútállomása helyben van. 1327-ben a Kacsics nembeli Salgai Miklós és Illés nyerik csere útján a gömörvármegyei taplóczai jószágukért. 1548-ban Bebek Ferencz, 1598-ban Batta Bálint volt a földesura. Batta Bálint egykorú feljegyzései szerint, 1595-ben a törökök támadták meg a helységet, azt felgyújtották és kirabolták és nyolcz öreg férfit, 18 nőt és 21 gyermeket raboltak el. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Rapp, v. Nógrád vm. (Rapovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm., majd rozsnyói egyhm. losonci esp. ker-ében. - 1397: már létezett. Mai Szt Miklós-tp-át 1755: építették. Anyakönyvei 1724-től. Anyanyelve 1880: m. - Filiái 1917: Kalonda, Kismulyad, Mucsény, Terbeléd. - Lakói 1940: 662 r.k., 1 g.k., 65 ev., 4 ref., 1 izr., össz. 733. ** Némethy 1894:398. - Schem. Ros. 1913:54.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Rapp. Okleveles említése elsőnek 1327-ben történik,mikor is Salgai Miklós és Illés a földesura. Plébániája már 1397-ben fennállott. Két évszázad multán Bebek Ferenc kezére kerül. 1595-ben a török megrohanta a községet, kifosztotta, felgyújtotta és lakóinak egy részét rabságba hurcolta. A török eltakarodása után (1598) Batta Bálint szerezte meg. Az ő feljegyzéseiből tudunk a község török idökbeni sorsáról. Az összeomlás előtt Coburg-Góthai Fülöp hercegnek és Wohl Aladárnak volt itt nagyobb birtoka. Hozzátartozik: Cigánytelep, Demecserpuszta. A község területe 1533 kat. hold s lakóinak száma a vissza csatoláskor 763.