Rás

A község a Kassai-medence északkeleti peremén, a Tarca völgyében, a Kassai-hegy (Košická hora) keleti lábánál, 207 méteres (határa 188-265 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Tarca bal partján, Kassától 9,5 km-re keletre, Rozgonytól 2 km-re nyugatra, Budamértől pedig 6 km-re délre. 2010-ben területének 77,6 %-át szántóföld (159 ha), 9,3 %-át beépített terület (19 ha), 5,4 %-át kertek (11 ha) és 4,9 %-át vízfelület (10 ha) foglalta el. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-környéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Eperjesi járás). Területe (1921: 1,69 km², 2011: 2,05 km²) 1960 után több, mint egyötödével gyarapodott, amikor a Kassához csatolt Kassaújfalu határának egy részét (Bükkös alja) Ráshoz csatolták.

Népesség

2011-ben a községnek 321 lakosa volt, akiknek 95,6 százaléka szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. Lakosságának zöme már a 19. század végén is szlovák anyanyelvű volt, 1880-ban mindössze 3 (1,1 %) magyar anyanyelvű lakosa volt. 2011-ben lakosságának 46,1 %-a volt római katolikus, 26,8 %-a (1921-ben még 38,3 %-a) evangélikus, 9,3 %-a (1921-ben még 24,3 %-a) református vallású és 9,7 %-a felekezeten kívüli. Bővebben

Történelem

Első írásos említését 1270-ből ismerjük Rásfölde („Raasfelde”) néven. Neve szláv eredetű személynévből magyar névadással keletkezett. 1337-ben Raas, 1379-ben Rask, 1394-ben Roska, 1427-ben pedig Raaz névalakban említik az okiratok. 1270-ben V. István király Rozgonnyal együtt a Rozgonyi család ősének, Reinoldnak adományozta. A 16. században az esztergomi káptalan birtokába került. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Szent Márta tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1993-1998 között épült. Haranglába 1900-ban épült, mai helyére 1942-ben helyezték át.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

RÁS. Rózsavég. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Ura a’ Nagyszombati Szeminárium, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Kassa Újfaluhoz nem meszsze, mellynek filiája; határjában legelője szoros, és nem elég, földgyének is egy harmad része sovány, piatza Kassán van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rás, Rassowig, tót falu, Abauj vmegyében, ut. p. Kassához 1 órányira a Tarcza völgyében, 55 k., 66 evang., 101 ref. lak. F. u. a Sz. István seminariuma.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Rozgonynyal szemben, a Tárcza jobb partján van Rás kisközség 49 házzal, 279 magyar és tót lakossal. Utolsó postája Rozgony, táviróállomása Kassa.

Helységnévtár

Raás (Rás, Rasovik), rk. 70 Kassa-Ujfalu, gk. 2 Zdoba, ág. 111 Kassai tót egyház, ref. 82 Vajkóc, izr. 3 Rozgony.