Regeteruszka

Regeteruszka az Ósva völgyében, az Abaúji-hegyalja északi részén, a Szalánci-hegység északi részéhez tartozó Cserepes (Črepník, 456 m) nyugati és a Várhegy (Hradisko, 708 m) északi lábánál, a Regete- vagy Falu-patak (Bystrý potok) mentén, 225 méteres (határa 205-699 méteres) tengerszint feletti magasságban, Kassától 19 km-re keletre, Hernádzsadánytól 13,5 km-re északkeletre, Magyarbődtől pedig 6,5 km-re délre fekszik. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye ideiglenesen újra létrehozott Füzér-gönci járásához, majd a Kassai járáshoz tartozott). Bővebben

Népesség

2011-ben Regeteruszka lakossága 1393 fő volt, melynek 91,4 %-a volt szlovák nemzetiségű, 7,0 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségéről. A 19. század végén és a 20. század elején még vegyes szlovák-magyar lakosságú község mára egynemzetiségűnek tekinthető. 1880-ban a lakosság 23,8 %-a, 1900-ban 11,8 %-a volt magyar anyanyelvű, 1921-ben azonban már csak 8 (1,2 %), 1930-ban pedig egyetlen személy vallotta magát magyarnak a községben. Bővebben

Történelem

Első írásos említését 1220-ban „Vruzca” alakban találjuk. Neve szláv eredetű és keleti szláv telepesekre utal. A falu első lakói az Abaúj és Zemplén vármegyéket összekötő fontos átjárót védő „orosz” őrök voltak. 1303-ban „Ruzka” néven szerepelt, ekkor Szalánc várának uradalmához tartozott és az Aba nemzetséghez tartozó Szaláncziak 1303-as osztozásakor Lőrinc fia László birtokába került, aki 1329-ben Drugeth Vilmossal cserélte el. Bővebben

Mai jelentősége

Regeteruszkán szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma eredetileg román stílusban épült a 13. században. Tornyát 1938-39-ben építették hozzá. A község határában két nagy kőbánya (andezit, trachit) üzemel (a Sztrahulka-hegyen és a Cserepes nyugati oldalában). Határában a 2010-es évek eleje óta fotovoltaikus erőmű működik. Regeteruszkát a zöld jelzésű turistaútvonal köti össze a 453 méter magasan fekvő Cserepes-vadászházzal és a piros jelzésű, a Szalánci-hegységen Eperjestől a Nagy-Milicig végighaladó turistaúttal.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Regete Ruszka, Göncz Ruszka. Két magyar falu Abaúj Várm.; Regete Ruszkának földes Ura Gróf Forgách Uraság; amannak pedig Krajnik Úr, a’ kinek lakó helye vagyon itten; lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek az ország-útban, Vilmányhoz nem meszsze; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Regete-Ruszka, Ruszkow, tót-magyar falu, Abauj vgyében, ut. p. Kassához keletre 2 mfdnyire: 375 kath., 150 ref., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei nem igen termékenyek, de erdeje sok. F. u. gr. Forgács.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A vasúton visszatérve, a káposztájáról nevezetes Ósva-völgyben Garbócz-Bogdány kettős községbe érünk, melynek határában gr. Forgách István kőbányát míveltet; fölebb pedig, Regete-Ruszka falu határában a magyar államvasútaknak van trachit-kőbányája.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Györkétől délre fekszik Regete-Ruszka 89 házzal, 634 magyar és tót lakossal. Itt van a m. kir. államvasutak trachit-kőbányája, melyben évenként körülbelül 25,000 köbm. Követ fejtenek. Postája: Garbócz-Bogdány, távirója Nagy-Szaláncz.

Magyar Katolikus Lexikon

Regeteruszka, Ruszka, v. Abaúj-Torna vm. (Ruskov, Szl.): plébánia a v. egri, majd kassai egyhm. kassai esp. ker-ében. - 1220: Vruzca. 1332: már létezett. Tp-át 1204: Szűz Mária neve tit-ra sztelték, a mait 1938: építették. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1750: alapították újra. Anyakönyvei 1755-től. Kegyura 1880: Forgách István gr. Anyanyelve 1880: szl., m.; 1940: szl., m. Bővebben

Helységnévtár

Ruszka (Regete-) (Regete-Ruszka, Ruszkov) [Regete p.], RK. 407 Kassa, gk. 45 Újváros, ág. 11 —, ref. 105 Györke, izr. 25 Rozgony. 1890: Ruszka (Regete-,) 634. rk. 485, gk. 31, ág. 6, Felső-Kemencze, ref. 88. izr. 24.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Regeteruszka. Okleveles első említését 1426-ban találjuk, mikor is a Semseyek kapják ajándékba Zsigmond királytól. Előző birtokosa a Chyrke (Csirke) nemzetség volt. 1427-ben az adóösszeíráskor 52 portát írtak itt össze. A török alatt teljesen elpuszult s az 1715. évi összeírás a néptelen falvak sorában említi. Trachit kőbányája jelentős. A község területe 3488 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1009.