Rekenyeújfalu

Rekenyeújfalu a Pelsőci-fennsík északkeleti és a Rőcei-hegység legkeletebbi részét alkotó Ivágyó-hegy (Turecká) déli lábánál, a Gencsi-patak (Honský potok) mentén, 352 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Rozsnyótól 6 km-re nyugatra, Csetnektől 8 km-re keletre. A község régi központja a Gencsi-patak mentén alakult ki, az új településrész a 20. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban végig a (változó területű) Rozsnyói járáshoz. 1939-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe 1910/21-hez képest (7,01 km²) csak minimális mértékben változott (2011-ben 7,09 km²).

Népesség

Rekenyeújfalu a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, túlnyomórészt szlovák lakosságú község. 2011-ben 612 lakosa volt, melynek 92,5 %-a szlovák, 2,3 %-a (14 fő) pedig magyar nemzetiségűnek (3,1 % – 19 fő – magyar anyanyelvűnek) vallotta magát. 1910-ben még a lakosság 5,0 %-a, 1921-ben 7,1 %-a (36 fő) vallotta magyarnak magát, 1930-ban azonban már senki sem. Bővebben

Történelem

A település a 13. század második felében, az Ákos nemzetségnek adományozott berzétei várbirtokon jött létre, Rudnával egyidőben. Eredeti neve Rakoncás, illetve Szénégető (Zenegetew) volt, 1327-ben Rakunchas, 1339-ben Rokunchas néven említik az írásos források. A rudnai bányászatban nélkülözhetetlen szerepet játszó szénégetők telepedtek le itt. Lakossága már a középkorban is szlávokból állt, a szénégetés mellett fuvarozással és pásztorkodással is foglalkoztak. Bővebben

Mai jelentősége

A községben mára sem alapiskola, sem óvoda nem működik. Evangélikus temploma a 18. század végén épült klasszicista stílusban, oltára későbarokk alkotás, tornyát 1836-ban emelték hozzá. A Holý vrch lábánál, a falutól északra, az erdőben megbúvó Szent Magdolna-kápolna 13. századi eredetű, számos román elemet őrző zarándokhely.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Rekenye Újfalu. Gömör Várm. földes Urai több Urak, fekszik Rozsnyóhoz közel, ’s ennek filiája.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Rekenye (Ujfalu), Rekenja, tót falu, Gömör vgyében, Rosnyóhoz 1 órányira: 109 kath., 339 evang. lak., kik vasat ásnak, s azt hámorokba hordják. – Határa hegyes, sziklás és sovány. A csetneki uradalomhoz tartozik. Ut. p. Rosnyó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Rekenyeújfalu, A pelsőczi Nagyhegy alatt fekvő tót kisközség, 85 házzal és 470 ág. h. ev. és róm. kath. vallású lakossal. Szintén a csetneki uradalomhoz tartozott és 1362-ben Wyfalw al. nom. Ratonkenecht alakban szerepel. 1416-ban Rakonchas, alio nomine Zenegetev sive Wifalu körülirással említik és ekkor Bubek János tárnokmester a földesura. 1659-ben az Andrássyak bírják, 1707-ben Bercsényi Zsigmond, 1736-ban pedig a Máriássyak. Bővebben

Helységnévtár

Ujfalu (Rekenye-), rk. 110 Rozsnyó, ág. 271 Sebespatak.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Rekenyeújfalu. A község területe 219 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 610.