Saca

Saca az Alsó-Hernád-völgy dombvidékén, az Ida-patak völgyében fekszik, 249 méteres tengerszint feletti magasságban, Kassa központjától 15 km-re délnyugatra, Szepsitől 16 km-re északkeletre, a 16-os (Kassát Rozsnyóval összekötő) főút mentén fekszik. Határa 201-360 méteres tengerszint feletti magasságban húzódik, déli része 200-230 méteres magasságban fekvő síkvidék, itt található a városrész határának mintegy egyhatodát (800 hektárt) elfoglaló hatalmas nehézipari nagyüzem, a Kelet-szlovákiai vasmű (US Steel) telephelye. Bővebben

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Kassa városrésze, 1996-tól a Kassa II. járás részét képezi. 1943-ban Saca és Buzinka egyesítésével jött létre. 1920-ig elődközségei kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után is a Kassai járáshoz. 1938-1945 között ismét (kisközségként) Magyarországhoz tartoztak (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Bővebben

Népesség

Saca a város kisebb, de urbanizált városrészei közé tartozik; 2011-ben 5612 lakosa volt, itt élt Kassa összlakosságának 2,3 %-a. 2011-ben lakosságának 73,4 %-a vallotta magát szlovák, 1,8 %-a roma és 0,9 %-a (48 fő) magyar nemzetiségűnek (1,9 %-a – 106 fő – magyar anyanyelvűnek). Kiugróan magas (23 %) volt a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya. A szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő Sacát és Buzinkát a 18. Bővebben

Történelem

Saca első írásos említését egy 1275-ös okiratban találjuk, ekkor még a patakról az Ida nevet viselte, öt évvel később már Egyházasida (Eghazas Ida) formában szerepelt, neve arra utal, hogy már ekkor templomos hely lehetett. 1319-ben Saticha néven említik, 1332-ben okirat tanúsítja a Szentháromságnak szentelt plébániája létezését. Mai nevét is a Szentháromság szláv nevéből (Svätá Trojica – Švatica) származtatják. Bővebben

Mai jelentősége

A városrész területén működik Szlovákia legnagyobb nehézipari üzeme és kohászati központja, a 2000 óta a US Steel multinacionális vállalat tulajdonában lévő Kelet-szlovákiai vasmű. Sacán szlovák tannyelvű alapiskola, óvoda és szakközépiskola található, itt működik a kassai börtön és egy magántulajdonba került kórház. Szűz Mária mennybevételének szentelt római katolikus templomát eredetileg gótikus stílusban építették a 14. század elején, 1779-ben barokkosították. A sacai Semsey-kastély 1776-ban épült rokokó stílusban, a buzinkai Zichy kastély a 18. század végén klasszicista stílusban, utóbbi ma elhanyagolt állapotban van.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SACZA. Elegyes falu Abaúj Várm., földes Ura Semsey Uraság, a’ kinek lakó helyével díszesíttetik; fekszik Kassához mintegy mértföldnyire; határja jó termékenységű, vagyonnyai külömbfélék. BUZINKA. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai Kende Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Kassától egy mértföldnyire, nevezetesíti e’ helyet néhai híres Buzinkai, vólt Pataki Profeszszornak szűletése. Határbéli földgye termékeny, legelője szűk, 1/3. része soványos, ’s épűletre való fát pénzen vesznek, de mivel javai külömbfélék, és Kassátol nem meszsze van, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Sacza, tót falu, Abauj vgyében, Nagy-Idához 1 órányira, az Ida pataka mellett, 680 kath., 3 evang., 7 ref., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ékesiti ezen helységet a földes uraság, t. i. Semsey Lajos k. kamarás szép izlésű kastélya s pompás angol kertje, egy üvegházzal, méhes szinnel, s 3 csatorna által ősszeköttetett kis tócskával. Van itt továbbá derék veteményes-kert, emeletes plébánia, kórház, 2 három kerekü malom, pálinkafőző ház, sok és szép gazdasági épület. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Az Ida völgyén lefelé haladva a völgy tágas torkolatában a magyar és tót lakosságú Buzinka régi községet találjuk gr. Zichy Ernő kastélyával, melyben nagy értékű régi porczellán-gyűjtemény van.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Sacza község, 75 házzal 532 magyar és tót lakossal. Postája Buzinka. A község fölött hajdan vár emelkedett, melyet Kassa városa a XV. században leromboltatott, hogy a cseh husziták, kiknek fészke volt, hasznát ne vehessék. Kath. temploma a reformáció előtti időből való; egy ideig a protestánsok birtokában volt, s 1738-ban kapták vissza a katholikusok. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Saca, v. Abaúj-Torna vm. (Šaca, Szl.): 1. esperesség a v. egri, majd kassai egyhm-ben. Plébániái 1915: Apátka, Aranyhida, Felsőtőkés, Hernádtihany, Hilyó, Jászújfalu, Kassabéla, Miszlóka, Pány, Pólyi. - 2. plébánia. 1319: Saticha. 1332: már létezett. Tp-át Nagyboldogasszony tit-ra sztelték, a mait 1780: építették. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1738: alapították újra. Bővebben

Helységnévtár

Saca (Sacasiu) [Lajosháza p.], RK. 482 Kassa, gk. 12 Szeszta, ág. 5 -, ref. 1 - , izr. 31 Szina. Buzinka, rk. 347 Saca, gk. 19 Szeszta, ág.4 -, ref. 49 Nagy-Ida, izr. 34 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Az Ida patak völgyében lévő 12 község közül Saca szlovák eredetű, de ez a szlovák község a mult században teljesen elmagyarosodik s az 1938-as magyar népszámlálás alkalmával már csak 14% szlovákot találunk. (....) Saca. Okleveles első említését 1426-ban találjuk, mikor is Zsigmond király Semsey Frank Lászlónak adományozza, s a Semsey-család kezén is maradt napjainkig. Bővebben