Sajószentkirály

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZENT KIRÁLY. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Pletrich Uraság, lakosai katolikusok, fekszik napkel. Sajó vize partyához, és Putnokhoz nem meszsze, mellynek filiája. Némellyek eredetét, vólt hajdani nevezetes Szentegyházának építtetését, sőt nevezetét is Sz. István Királynak tulajdoníttyák; határja termékeny, fája, réttye, legelője, és malma is hasznos.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szentkirály, helység, Gömör vmegyében, felülről Recske, alólról Abafalva helységekkel határos, a Tornaljától Putnok felé vivő országut mellett, lapos helyen fekszik. Diszesiti ezen helységet Jankovics Antal urnak nagy kastélya s több épületei. A lakosok száma 314, kik közül rom. kath. 194, reform. 120. – Van 12 4/8 urbéri, 23 majorsági telek, 24 zsellér, és 714 hold erdeje, s a Sajó vizén jó malma. – Szántófölde mindent megterem; rétje jó és sok takarmányt ad; a lakosok a szarvasmarhatenyésztésnek nagy kedvelői. Az egész helységnek ura Jankovics Antal.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szentkirály, sajómenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 136 házzal és 665 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. A Szentkirályi család ősi fészke. 1386-ban már birtokában találjuk a községet és ekkor Zenthkyral alakban van említve. 1443-ban a Perbesházy család bírja zálogjogon, azután a Jánosfalvyaké lesz, 1487 körül pedig a Fügedyeké, majd az Abaffyaké. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Sajószentkirály. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Holva puszta, Lóczipuszta, Nyúllesöpuszta. Tóhegy. A község területe 1903 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 663.