Sátorosbánya

A község a Bélai-patak (Belinský potok) és mellékvizeinek (Peres-patak, Vaskapu-patak) a völgyében, 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Fülektől 12 km-re délre, Salgótarjántól 12 km-re északra, a Sátoros-hegy (Šiatorka, 600 m) északi, a Karancs-hegy (725 m) északkeleti lábánál. Két településrészből áll; a községközpont Bükkréten (Bukovinka) található, melytől 3 km-re északra, a 71-es főút mentén, Ragyolc közelében fekszik Sátoros (Šiatorská). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. Mai területének legnagyobb része 1924-ig Somoskőújfalu és Somoskő (a két község 1914-ig Nógrád vármegye Füleki járásához, majd a Sátoraljaújhelyi járáshoz tartozott) külterülete volt, mintegy egyötöde (Sátorospuszta, kb. 410 hektár) pedig Ragyolchoz (1913-ig a Füleki, majd a Losonci járás része) tartozott. Bővebben

Népesség

2011-ben Sátorosbányának 315 lakosa volt, melynek 82,2 %-a volt szlovák, 7,0 %-a (22 fő) pedig magyar nemzetiségű (8,6 %-a – 27 fő – magyar anyanyelvű), 8,3 %-a pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. Sátorosbánya egyike az 1920-as évek csehszlovák földreformja során szlovákokkal benépesített telepesközségeknek, szlovák nyelvszigetet képez az észak-nógrádi magyar nyelvterületen belül. Bővebben

Történelem

A község határában álló Somoskő várát 1291 előtt a Kacsics nembeli Illés kezdte el építeni. 1310-ben a vár Csák Máté kezére került, majd 1323-ban Károly Róbert Széchényi Tamásnak adta. 1481-ben a Széchényiek kihalásával a Losonczy család birtokába került. A 15. század végén palotával és a nyugati toronnyal egészítették ki. 1552-ben az összes környező vár és a vármegye nagy része is török uralom alá került, Somoskő azonban csak 1576-ban esett el. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem működik. Forgalmas határátkelőhely, kedvelt kirándulóhely két tanösvénnyel (somoskői, macskalyuki). Határában ma is folyik bazaltbányászat a Sátoros-hegy nyugati oldalán. Szent Péternek és Pálnak szentelt római katolikus kápolnája 1963-ban épült. Somoskő 13. századi, a 18. század elején lerombolt várának romjai a község központjától 3 km-re délkeletre találhatóak. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Medves hegy tövében emelkedik egy bazalt szikla, melynek kopár ormán 622 méternyi magas bérczen tűnnek föl Somoskő-vár romjai. A várhegy éjszakkelet felől meredek, és az alatta elárkosodott völgyre mélyed; csak dél felől olyan menedékes, hogy a várhoz följárásúl szolgálhatott. A várnak kerekalakú három bástyája látszik, melyekből a felső vár erős falai ágaztak ki. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

SOMOSKŐ: Várát a XIV, század elején, öt és hat szegletü bazalt kövekből építve, az e nemzetség Illés ágából származott Péter fiainak, Leusztáknak és Jákónak a birtokában találjuk; de mivel ezek Csák Mátéhoz pártoltak, I. Károly király megfosztván őket e vár birtokától, azt Szécsényi Tamás mesternek adományozta. A falu hátarait 1341-ben járták meg. Az 1411. Bővebben