Semse

Semse a Kassai-hegyalja dombvidékének északkeleti részén, a Semsei-patak (Šemšiansky potok) mentén, 300 méteres (határa 246-606 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 16 km-re délnyugatra, Jászótól 12 km-re keletre, Nagyidától pedig 14 km-re északnyugatra. A község központját és történelmi magját a Semsey-kastélytól a községháza felé lejtő, észak-déli tájolású, mintegy 1 km hosszú főutca képezi, melytől keletre és nyugatra a 20. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott (az 1890-es évekig a Csereháti járáshoz). A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe (1910-21: 17,18 km², 2011: 17,17 km²) az elmúlt évszázadban csak minimális mértékben változott.

Népesség

Semse a szlovák-magyar nyelvhatár északi oldalán fekvő, a 20. század első felében még kétnyelvű, mára csaknem teljesen szlovák lakosságú község. 2011-ben 803 lakosa volt, melynek 89,5 %-a volt szlovák, 1,2 %-a (10 fő) pedig magyar nemzetiségű (2,7 %-a – 22 fő – magyar anyanyelvű). 1880-ban a lakosság kilenctizede (90,9 %) szlovák, 7,5 %-a pedig magyar anyanyelvű volt, az elkövetkező harminc évben ez az arány megfordult és 1910-re már 84,7 %-ra nőtt a magyar anyanyelvűek aránya. Bővebben

Történelem

Első írásos említését 1280-ban „terra Scemse” néven találjuk. Az elsődleges Szemse névváltozat magyar eredetű személynévből keletkezett magyar névadással. A 13. század végén Ruszkai Benedek, majd 1315-ben Csernyei Miklós birtoka volt. 1310-ban Sempse, 1318-ban Semse, 1427-ben pedig Scempse alakban említik a korabeli források. A 14. századtól kezdve egészen a 20. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Határában egy építőipari vállalat telephelye található (Eurovia). Szent Andrásnak szentelt római katolikus temploma a középkori eredetű régi templom helyén 1854-55-ben épült eklektikus stílusban (az eredetileg neoklasszicista templom 1904-es átalakításakor neoromán jegyeket kapott). Közvetlenül mellette áll a barokk-klasszicista stílusú Semsey-kastély, mely a 17-18. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SEMSE. Tót falu Abaúj Várm., földes Ura Semsey Uraság, a’ kiknek itten hajdan ékes kastéllyok vala; lakosai katolikusok, fekszik Jászó Újfaluhoz nem meszsze, Kassához 2 mértföldnyire; határja tágas, földgye középszerű, fája bőven van, vagyonnyai külömbfélék, mellyeket Kassán jó árron eladhatnak.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Semse, tót falu, Abauj vgyében, Kassához 2 órányira, a szomolnoki országutban, 470 kath. lak. Diszesiti az uraság dombon levő emeletes kastélya, s ugyan az emlitett domboldalon fekvő csinos angol kertje, melly egy szűk völgyön által felviszen egy átalellenben lévő hegypartra, s itt egy gyönyörü erdőhöz csatlakozik. F. u. Semsey Jób.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Semse, 55 házzal és 451 tót lakossal. Itt van Semsey Lászó cs. és kir. kamarásnak nagyszabásu régi szép kastélya, mely körül a vármegye legszebb parkjainak egyike terül el.

Helységnévtár

Semse, rk. 479 Jászó Ujfalu, gk. 2 Szeszta, ág. 7 - , izr. 8 Szepsi.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Semse. Okleveles első említését 1285-ben találjuk, mikor is Kun László király Frank szepesi várnagynak, a Semsey-család ősének adományozta. A Semseyek Zsigmond királytól 1397-ben pallosjogot kaptak minden jószáguk felett. A XV. század végén három Semsey-fivér: László, János és Vilmos rajtaütöttek a jászói konvent emberein, azokat elfogták, bántalmazták és javaikat elvették. Bővebben