Szürnyeg

A község a Zempléni-síkon, az Ondava jobb partján, a Szárcsa-tető lábánál fekszik, Sátoraljaújhelytől 23 km-re északkeletre, Tőketerebestől 20 km-re délkeletre, Nagykapostól 25 km-re nyugatra. Mielőtt a Laborc-folyót a 20. században elterelték volna a Latorcába, itt ömlött az Ondava a Laborcba (ma Zemplén határában egyesül a Latorcával). A község területét érinti a Kassát (61 km) Nagykapossal összekötő 552-es út, mely Szürnyeg és Abara határánál szeli át az Ondavát. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Gálszécsi járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). Területe (5,82 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Szürnyeg a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 547, 1921-ben 542, 1938-ban pedig 567, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 5,2 % volt. A 20. század második felében szlovák többségű településsé vált. 1991-2011 között (miközben a község népessége 6,8 %-al, 591 főről 631-ra növekedett) folyamatosan csökkent a magyar nemzetiségűek aránya (37,2 %-ról 23,0 %-ra), ezzel párhuzamosan a szlovákok aránya 61,4 %-ról 74,3 %-ra emelkedett. Bővebben

Történelem

A mai település egyike a legrégebbieknek Szlovákia területén, a régészeti leletek tanúsága szerint már a 8. században is létezett. Első írásos utalás a községre egy 1067 körüli okiratban, a Százdi apátság alapítólevelében történik. 1403-ban "Zywrnegh", 1438-ban "Zwrnyhegh", 1448-ban "Zywrnyegh" néven említik a korabeli források. Bővebben

Mai jelentősége

A községben négyosztályos szlovák alapiskola és óvoda található. Református temploma 1816-1827 között épült. Urunk Színeváltozásának szentelt, a római és a görög katolikusok által közösen használt temploma 1933-34-ben szecessziós stílusban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZÜRNYEG. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Barkóczy, és több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Imreghez nem meszsze, és annak filiája; határja homokos, hegyes, vőlgyes, 3 nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdeje van, szőleje tsekély, kővel, fával bővelkedik, szántóföldek nélkű szűkölködik; piatza Kassán, és Újhelyben.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szürnyegh, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, a Latorcza partján, Imregh fiókja, 105 r., 173 g. kath., 308 ref., 32 zsidó lak. Ref. templom. Erdő. 250 hold szántóföld. Lakosai szőlőt is mivelnek. F. u. b. Barkóczy s m. Ut. p. Ujhely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szürnyeg, latorczamenti magyar kisközség 114 házzal és 567, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. Postája Bodzásújlak, távírója Velejte, vasúti állomása Upor. E községről 1419-ben találjuk az első adatokat, a mikor Zurnyeg néven Cseke Györgyöt és Imreghi Andrást uralta. 1458-ban Palóczi Lászlót, 1478-ban Czékei Jánost, 1498-ban Ráskay Balázst iktatják részeibe. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szürnyeg eredetében magyar a Lexicon adatai szerint, de szlovák és rutén kisebbség tűnik fel a községben. A már jelentős számú kisebbséget a népszámlálásokig annyira magába olvasztja a magyarság, hogy 92°/o-kal indul a kisebbségi életnek. Itt védekezésre szorul vissza a magyarság és erőviszonyát 1930-ban 68 %-kal rögzíti. A fölszabadulással levegőhöz jut az itteni magyarság is és döntő fölényét arányának 100 %-ával érzékelteti. Bővebben