Szádudvarnok - Méhész

A község a Tornai-medence keleti részén, a Tornai Alsó-hegy északi és a Felső-hegy déli lábánál fekszik, Rozsnyótól 28 km-re délkeletre, Szepsitől 14 km-re nyugatra. Két, egymástól 3 km-re fekvő településből áll, a 16-os főút és a Rozsnyó-Torna vasútvonal (megállóhely) mentén és a Szár-patak partján fekvő Szádudvarnokból, valamint az Alsó-hegy lábánál fekvő, a 16-os útról Szalajkapusztánál elágazó, 1,3 km-es mellékúton megközelíthető Méhészből. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. Elődközségei 1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartoztak. Csehszlovákiához csatolásuk után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartoztak, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták őket. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). Bővebben

Népesség

Szádudvarnoknak és Méhésznek együtt 1910-ben 567, 1921-ben 542, 1938-ban pedig 551, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között lakosságszáma stabilan alakult (1991 – 441 fő, 2001 – 445 fő, 2011 – 434 fő), a magyar nemzetiségűek aránya ebben az időszakban 80,5 %-ról 63,6 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 19 %-ról 29,5 %-ra emelkedett. Bővebben

Történelem

Szádudvarnok első írásos említése 1314-re datálható, Udvarnok néven. A kifejezés még IV. Béla király idejéből való, ugyanis itt laktak az udvar szolgái. A 13. században királyi birtokként Torna várának uradalmához tartozott. 1440-től Bebek Imre tulajdona, majd a Giskra János vezetette husziták foglalják el. 1476-tól a Szapolyai családé, majd 1536-tól ismét a Bebekeké. Bővebben

Mai jelentősége

A község országos jelentőségi ipari üzeme a Szádudvarnoktól délre található Tornai Cementgyár. Szádudvarnokon magyar tanítási nyelvű egyházi alapiskola (Szent István Alapiskola) és magyar-szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Szádudvarnok Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1800-1801-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Méhész református temploma a 18. század végén épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

UDVARNOK. Magyar falu Torna Várm. fekszik Tornához 1/2 órányira; határja középszerű. MÉHES. Magyar falu Torna Várm. földes Urai Tomka, és több Urak, lakosai többfélék, fekszik Tornához nem meszsze, és annak filiája, földgye, réttye jó, legelője elég, fája tűzre van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Udvarnok, Abauj-Torna vm. magyar falu, Tornához nyugotra 1/2 mfldnyire, 547 kath., 74 reform. lak. Termékeny határ. Juhtenyésztés. Vendégfogadó. Vizimalom. Szőlőhegy. Sok urasági épület. F. u. gr. Keglevich. Ut. p. Rosnyó. Méhész, magyar falu, Abauj-Torna vármegyében, Tornához nyugotra 1/2 órányira, 33 kath., 200 ref. lak., ref. templommal, határa nagyobb részt róna és igen termékeny, mind rétje, mind legelője jó, erdeje is van. F. u. többen. Ut. p. Rosnyó.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A szomszédos Méhész faluról az a hagyomány, hogy ott IV. Béla király udvari szolgáinak méhesei voltak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Visszatérünk Tornára, melyről más helyen emlékezünk meg. A tornai várhegy folytatását képező Kiserdőhegy két oldalán levő szakadék ritka szép sziklavölgyek fenséges látványával kápráztat bennünket. A szádelői és áji völgy ez, melyeket a földrajzi és geológiai leirásban ismertetünk meg. Szádelőre Udvarnokon át kell mennünk. Udvarnok 84 házzal, 487 magyar lakossal. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szádudvarnok. Azelőtt Udvarnok. Keletkezése és története ismeretlen. A község területe 1663 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 414. Méhész. Már az Árpádházi királyok alatt benépesült s elnevezését onnan nyerte, hogy IV. Béla udvari szolgáinak itt nagyobb méhese volt. 1430-ban egy Méhész nevű nemes családnevében bukkan fel. 1470-ben a Szentkirályicsalád birtokolta. A község területe 706 kat. hold s lakóinak száma a viszszacsatoláskor 137.