Szalánchuta

Szalánchuta a Szalánci-hegység szívében, a Milic-hegycsoport vulkáni hegyei közötti kis medencében, 462 méteres (határa 380-750 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 30 km-re délkeletre, Nagyszalánctól 5,5 km-re délre, Tőketerebestől 30 km-re nyugatra, Gálszécstől pedig 24 km-re délnyugatra, a Tereblya-patak mentén. Nyugatról a Kőszál-hegy (Bradlo, 840 m), délről a Kis-Milic (Malý Milič, 771 m), keletről a Sár-hegy (Suchá hora, 607 m) magasodik a falu fölé. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1880-ban alakult önálló községgé, korábban Újszálláshoz tartozott. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, 1960-1968 között a Tőketerebesi, majd 1968-tól a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Tőketerebesi járás). Bővebben

Népesség

2011-ben Szalánchuta népessége 205 fő volt, melynek 96,6 százaléka szlovák és 1 százaléka (2 fő) magyar nemzetiségű volt. Alapítása óta szlovák lakosságú község, 1880-ban 3, 1890-ben 15 (7,0 %), 1900-ban 43 (18,1 %), 1910-ben 3, 1921-ben 11 (3,7 %) magyar anyanyelvű/nemzetiségű lakosa volt. 2011-ben lakosságának 91,7 %-a volt római katolikus (1921-ben 87,3 %) vallású és 3,8 %-a felekezeten kívüli. Bővebben

Történelem

A település a 18. század második felében jött létre Újszállás határában egy üveghuta körül, az ott dolgozó kohászok kolóniájaként. Ekkor a szalánci uradalom része volt, birtokosai a Forgách grófok voltak. 1773-ban Szalancz Huta, 1808-ban pedig Szalánczi Huta néven szerepelt az összeírásokban. 1828-ban 39 háza és 280 lakosa, 1869-ben 279 lakosa volt. Bővebben

Mai jelentősége

A periférikus helyzetű aprófaluban sem alapiskola, sem óvoda nem található. A községben a népi építészet számos emléke maradt fent. Szűz Mária mennybevitelének szentelt római katolikus temploma a 20. század első felében épült neogótikus stílusban. A tűzoltószertár előtt áll Szent Flórián 2003-ban emelt szobra. A Kis-Milic északi és keleti lejtőin 1950-ben 14 hektáron természetvédelmi rezervátumot (PR Malý Milič) hoztak létre (ősbükkös). Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HUTA. Elegyes falu Abaúj Várm. földes Ura G. Forgách Uraság, fekszik Regete Ruszkához nem meszsze, mellynek filiája, ’s vidékje hozzá hasonlító.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hutta, tót falu, Abauj vmegyében, 271 kath. lak. Fekszik nagy erdőségek közt. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ujszállástól alig 2000 lépésre, a 771 méter magas Kis-Milic hegy lábánál fekszik Szaláncz-Huta 42 házzal és 213 tót lakossal. Postája és távirója szintén N.-Szalánczon van. Vadregényesen emelkednek a háttérben a Kis-Milic fölé fokozatosan tornyosuló Szárhegy (809 m.) Nyerges (825 m.) s végül a Nagy-Milic (869 m.) meredek kúpjai. A Nagy-Milictől keletre emelkedő 801 m. magas Orita-hegy egyik magas völgyében van a tiz hold terjedelmü Izra-tó sűrü erdő közepette. Igazi kis tengerszem, melyhez csak ugy hozzáfüzik a mesebeli szerelmes pár regéjét, mint bármely más tengerszemhez.

Helységnévtár

Szalánc-Huta (Hutta), rk. 222 Regete-Ruszka, gk. 1 Újváros, izr. 14 Rozgony.