Szaláncújváros

Szaláncújváros a Szalánci-hegység keleti lábánál, a Gálszécsi-hegyalján, a Ronyva-patak (Roňava) mentén, 221 méteres (határa 162-856 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 28 km-re délkeletre, Tőketerebestől 22 km-re nyugatra, Gálszécstől pedig 15 km-re délnyugatra. Határa 11 km hosszan nyúlik el észak-déli irányban, déli egyharmadát a Gálszécsi-hegyalja nagyrészt mezőgazdaságilag művelt medencéje, északi kétharmadát pedig a Szalánci-hegység Bagota-hegycsoportjának déli részéhez tartozó erdőborította, vulkanikus eredetű hegyek (Varga-hegy, Kutya-hegy, Antalka-hegy, Kerek-hegy, Orechový vrch) foglalják el. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, 1960-1968 között a Tőketerebesi, majd 1968-tól a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Tőketerebesi járás). Területe az elmúlt száz évben csak kis mértékben változott (1910-21: 30,11 km², 2011: 30,25 km²).

Népesség

Szaláncújváros népessége 2011-ben 498 fő volt, melynek 91,8 százaléka volt szlovák nemzetiségű, 8,0 százaléka pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. A község lakosságának túlnyomó többsége a 19. század végén is szlovák nemzetiségű volt, bár a magyar anyanyelvűek aránya 1890-1910 között 11,4 %-ról (63 fő) 31,3 %-ra (166 fő) nőtt. 1921-ben már csak 19 lakosa (3,3 %) vallotta magyarnak magát. Bővebben

Történelem

1332-ben említik először írásos források „Vyuarus” néven. A 14. század első felében, királyi földön alapított mezőváros első lakosai valószínűleg német kolonisták voltak. 1387-ben Nagyszalánc várának uradalmához tartozott. 1427-ben a Lossonczi család birtoka „Wywaros” néven. Lakói a 16. században kálvinista hitre tértek. 1601-ben a Forgách család birtokába került. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. A Szentlélek tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1868-ban épült neoklasszicista stílusban, a második világháborúban súlyosan megsérült, 1950-ben építették újjá. Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1992-ben épült. A község erdein keresztülhalad a Szécskeresztúrt a Bagota-hegy alatti Maliniak-tisztással és a Szalánci-hegységen végigvezető piros jelzésű útvonallal összekötő zöld turistajelzés. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ÚJVÁROS. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura Gr. Forgách Uraság, fekszik Regete Ruszkának szomszédságában, és annak filiája; határja középszerű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ujváros, Abauj vármegyében, orosz-tót falu, Nagy-Szalánchoz 1/4 nyire: 176 r. kath., 304 g. kath., 3 evang. 6 ref. lak. Görög kath. anyaszentegyház. F. u. gr. Forgács.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Délre innen, a vármegye határán, a Ronyva patak völgyében fekszik Ujváros, 85 házzal, 554 magyar és tót lakossal [...] posta- és táviró-állomása Nagy-Szaláncz

Magyar Katolikus Lexikon

Szaláncújváros, Újváros, v. Abaúj-Torna vm. (Slanské Nové Mesto, Szl.): g.k. parókia a v. munkácsi, majd eperjesi egyhm. kassai esp. ker-ében. - 1823: alapították újra. Tp-át 1868: Szentlélek tit-ra szent. Kegyura 1880: Forgách Kálmán gr. Anyakönyvei 1822-től. Anyanyelve 1880: rutén, m. ** Schem. Ep. 1903:122.

Helységnévtár

Ujváros [József p.], rk. 211 Regete-Ruszka, GK. 331 Eperjes, ref. 4 - , izr. 21 Rozgony.