Szelény

A község a Balassagyarmati-medencében, a Csábi-dombság kistájon fekszik, a Szelényi-patak mentén, a Korponai-fennsík lábánál, Ipolyságtól 30 km-re északkeletre, Balassagyarmattól 17 km-re északnyugatra, Nagykürtöstől 17, Dacsókeszitől 3 km-re délnyugatra. Elődközségei (Alsószelény és Felsőszelény) mára teljesen egybeépültek, a két településrészt a Szelényi-patak választja el egymástól. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1907-ben Alsó- és Felsőszelény kisközségek egyesítésével alakult. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Kékkői járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. Bővebben

Népesség

1910-ben 221, 1921-ben 264, 1938-ban pedig 360, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt, de jelentős szlovák kisebbség is élt a községben (1921-ben 36,4 %). 1940-ben is a lakosság több mint 30 %-a szlováknak vallotta magát. A község a 20. század második felében jelentős népességvesztésen ment át, 1938-1991 között lakosságszáma negyedével csökkent (360 főről 263-re), majd 1991-2011 között további 22,4 %-al (263 főről 204-re). Bővebben

Történelem

1252-ben Zelan alakban említik oklevél először, a Hont-Pázmány nemzetség ősi birtoka. Alsószelényt 1268-ban Zelen, 1270-ben Scelen, 1292-ben Zelen alakban említik a korabeli források. A 14. századtól a Szelényi családé, majd a Plachyak, a Palásthyak és a Gyürkiek birtoka. 1434-től a 18. századig részben a Szelényi család birtoka volt. A Majthényi család a 20. Bővebben

Mai jelentősége

Szent Annának szentelt római katolikus kápolnája 1850-ben épült késő klasszicista stílusban, eredetileg a Gyürky-család temetkezési helye volt. A teljesen átalakított egykori Gyürky-kúria falán látható a felsőszelényi születésű Gyürky Antal emléktáblája. Határában napkollektoros erőmű üzemel.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZELÉNY. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kőkeszinek szomszédságában, mellynek filiája; postája is van; határja jó, szőleje híres, legelője, fája elég van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szelén, magyar falu, Honth vmegyében, B.-Gyarmathoz éjszakra 2 mfld. 330 kath., 18 evang. lak., számos uri lakházak. Szőlőhegye nevezetes bort terem. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Alsószelény, magyar kisközség, 14 házzal és 77 róm. kath. vallású lakossal; postája Kőkeszin, vasúti és táviróállomása Balassagyarmaton van. Hajdan közös volt Felsőszelénynyel, melynek sorsában osztozott. Első okleveles említésére 1270-ben akadunk, a mikor a Hunt nemzetségbeli Lampert egri püspök testvérének, Miklósnak fiai, Pázmány és Miklós, e birtokért pereskedtek és végül Pázmány nyerte el azt. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szelény. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Elsőhegy, Ereszténypuszta, Feketepuszta, Opavaiszőllő. A község területe 1307 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 360.