Szete

A község az Alsó-Ipolymente kistájon, az Ipoly bal partján, a Búr-patak torkolatánál fekszik, Ipolyságtól 16 km-re nyugatra, Lévától 29 km-re délkeletre, Párkánytól 35 km-re északra. A Párkányt Deménden (9 km) keresztül Lévával összekötő 564-es út áthalad a községen, területét átszeli a Csata-Ipolyság vasútvonal is. Határának nyugati része dombivdék, keleti, az Ipoly bal partjára is átterjedő része pedig az Ipoly völgyének síkja. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1923 között az Ipolypásztói járáshoz, majd 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe (12,06 km²) 1921 óta nem változott. 1920-ban korábbi területének 21,8 %-át (3,37 km²) a trianoni határ megvonásával elveszítette.

Népesség

A községnek 1910-ben 679, 1921-ben 664, 1938-ben pedig 615, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét napjainkig őrzi, bár 1991-2011 között 13,8 %-ról 24,7 %-ra nőtt a szlovák nemzetiségűek aránya. A község 1938-1991 között népességének 42,4 %-át elveszítette, majd 1991-2011 között további egyhatodával (16,7 %) csökkent népessége. Lakosságának túlnyomó többsége (82 %) római katolikus vallású.

Történelem

Nevével 1236-ban Zentheh alakban, 1240-ben Villa Zetheth, 1291-ben pedig Scechec formában találkozunk. Ladomér érsek panaszlevele szerint Scetheh helység 1295-ben már az esztergomi érsekség birtoka. később a Hontpázmány nemzetségbeli Kázmér fiai rabolják ki. 1648-ban ismét említik, mint az érsekség javadalmát. 1332-ben említett templomának alapjain 1735-ben barokk Szent László-temploma. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben sem alapiskola, sem óvoda nem működik. Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1737-ben épült barokk stílusban. 2002 óta falumúzeuma is van.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZETTE. Magyar falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Peretsényhez 1 mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai külömbfélék.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szette, magyar falu, Honth vmegyében, az Ipoly partján: 712 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határja 1-ső osztálybeli: búzát, rozsot, kukoriczát, dohányt, bort terem. Tölgyes erdeje van. F. u. az esztergomi érsek. Ut. p. Ipoly-Ságh.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Százdtól délre, az Ipoly partján fekszik Szete; ettől délnyugatra az Egeres patak szelíd domboktól övezett völgyében Lontó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szete, Ipolymenti magyar kisközség, 125 házzal és 622, túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Ipolyszakáloson, postája helyben van. Már 1240-ben Villa Zetheth alakban említik. Az esztergomi érsekséget melynek ma is nagyobb birtoka van itt, már 1295-ben uralta a falu, a mint ezt Ladomér érsek panaszleveléből tudjuk, melyben a Hunt nembeli Kázmér fiait birtokháborítással vádolja Márton alországbíró előtt. Az esztergomi érsekség szetei birtokáról emlékeznek meg 1648-ban is. Jelenleg még Skadra Józsefnek is van itt nagyobb birtoka. A községbeli templom 1737-ből való. Szete községhez tartozik a Haraszt-puszta.

Magyar Katolikus Lexikon

Szete, Setich, v. Hont vm. (Kubáňovo, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. kemencei esp. ker-ében. - 1787: alapították. Tp-át 1737: Szt László kir. tiszt-ére sztelték. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Lakói 1940: 697 r.k., 2 g.k., 5 ev., 6 ref., 12 izr., össz. 722; 1991: 298 m. (84,18%), össz. 354; 2001: 248 m. (78,23%), össz. 317. ** Némethy 1894:276. (kk. pléb., 1787: helyreállították!) - Schem. Strig. 1917:50. - Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szete. Első földesura az esztergomi érsekség. Nevével, Villa Zetheth írásalakban, 1240-ben találkozunk először. Ladomér érsek panaszlevele szerint a helység 1295-ben már az esztergomi érsekség birtoka. 1648-ban ismét említi az oklevél, mint az érsekség javadalmát. A község területe 2096 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 615, húsz személy kivételével valamennyi róm. kath.