Szilvásapáti

Szilvásapáti a Hernád bal partján, az Alsó-Hernád-völgyben, az Alsó-Tarca-dombság déli részét alkotó dombsor (Heringes, 324 m) nyugati lábánál, 200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassa központjától 4 km-re délkeletre. A régi településmag, Szilvásapáti falu és a tőle 2 km-re északra fekvő, a 20. században beépült Alsószoros (Nižná Vrať) mára teljesen beépültek. Bővebben

Közigazgatás

1968-ig önálló község, azóta Kassa városrésze 1996 óta a Kassa-IV. járás részeként. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1938 és 1945-1960 között a Kassai, 1960-1968 között pedig a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Bővebben

Népesség

2011-ben 1629 lakosa volt, melynek 82 %-a volt szlovák és 1,7 %-a (27 fő) magyar nemzetiségű (41 fő – 2,5 % – magyar anyanyelvű), a lakosság 13 %-a nem nyilatkozott nemzetiségéről. Az eredeti Szilvásapáti község szlovák többségű aprófalu volt, bár az 1921-es népszámláláskor a lakosság egyötöde magyarnak vallotta magát, ez epizodikusnak bizonyult. 1880-ban 205, 1941-ben 359, 1970-ben pedig 421 lakosa volt. Bővebben

Történelem

Területe évszázadokon át az abaszéplaki bencés apátság birtoka volt. Az itteni szőlőket, melyeket nagyrészt kassai polgárok műveltek, 1344-ben említi elsőként Péter széplaki apát oklevele. A település a 18. században jött létre, szlovák telepesközségként Széplakapáti határában, szilvafákkal beültetett területen. Kezdetben (1731) Felsőapáti, majd 1746-ban már mai nevén (Szilvás-Apáthi) említik. Bővebben

Mai jelentősége

A városrészben gimnázium és gyógypedagógiai iskola is működik. Jézus Szent szívének szentelt római katolikus temploma 1912-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Szilvás Apáti. Magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai leg inkább reformátusok, fekszik a’ fűzéri járásban, határbéli földgye soványos, a’ vízáradás, és a’ tavas helyek miatt; fája, makkja elég, fából kotsikat készítnek a’ lakosok, mellyeket elárúlgatnak; a’ hol a’ vizek nem bolygattyák földgyeit, termékeny, és mivel Kassához is közel van, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szilvás Apáthi, Opaczka, tóth falu, Abauj vgyében, a Hernád bal partján, igen gyönyörü vidéken: 159 kath. lak. A kassaiak ide gyakran kijárnak mulatni. F. u. a Sz. István seminariuma.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kassáról dél felé, a Hernád balpartján Szilvás-Apáti községet találjuk, a Kassai-hegy lábánál, 38 házzal, 284 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa.

Helységnévtár

Apáti (Szilvás-) (Szilvás-Apáti, Apocka, Aposce), rk. 175 Széplak, gk. 27 Kassa, ág. 2 - , ref. 1 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szilvásapáti. A község keletkezése és története ismeretlen. Valószínűleg az újabb időkben települt, nagyobbára szlovákokból. Területe 266 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 359.