Újhely

A község a Ronyva völgyében, a Ronyva-kapu kistájon, a Zempléni-szigethegység (Zempléni-rögök) vulkanikus eredetű hegyvidékének nyugati lábánál fekszik, a 79-es főút mentén, Tőketerebestől 28 km-re délre, Királyhelmectől 28 km-re nyugatra. Teljesen egybeépült Sátoraljaújhellyel, melytől a vasútvonal és az államhatár választja el. Fontos vasúti csomópont, Kassa, Csap és Miskolc felé ágaznak el a vasúti vágányok. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1922-ben alakult Sátoraljaújhely és Hosszúláz Csehszlovákiához csatolt határrészeiből. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Gálszécsi járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, egyben Sátoraljaújhely megyei városhoz.

Népesség

A község alapításától kezdve szlovák többségű, az 1920-as években szlovák (és kisebb részben ruszin) telepesekkel népesítették be, majd 1945 után újabb telepesek érkeztek. 1921-ben 522 lakosának 51 %-a volt (cseh)szlovák nemzetiségű, a magyarok aránya 15,9 %, a ruszinoké 10,7 % volt. 1991-2011 között népessége 12,7 %-al növekedett (964 főről 1086-ra), ezalatt az asszimiláció eredményeként a magyar nemzetiségűek aránya 23,8 %-ról 9 %-ra csökkent. Bővebben

Történelem

Újhely 1920-ig Sátoraljaújhely város, Zemplén vármegye székhelyének része volt. A város keleti részén épült fel a Szerencs-Sátoraljaújhely-Kassa vasútvonal megépítése (1871-1873) után a vasúti pályaudvar. Az első világháború idején a mai temető területén barakkok álltak, melyekben katonai kórház működött. Sátoraljaújhely város területének kettévágására stratégiai okokból volt szükség. Bővebben

Mai jelentősége

Vasúti csomópont és határátkelőhely Magyarország felé. A községben szlovák alapiskola és óvoda, valamint gyermekotthon található. Szent Cirillnek és Metódnak szentelt római katolikus temploma eredetileg zsinagógának épült a 19. század első felében.