Szomotor

A község a Bodrogköz szlovákiai részének nyugati részén, a Bodrog holtágának bal partján fekszik, a 79-es főút és a Sátoraljaújhely-Csap vasútvonal mentén (megállóhely), Sátoraljaújhelytől 14 km-re keletre, Királyhelmectől 16 km-re nyugatra. Szomotor és a tőle északra fekvő Bodrogvécs mára teljesen egybeépültek, harmadik településrésze, Kisújlak Szomotortól 3 km-re északra fekszik. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). 1943-ban Szomotorhoz csatolták Bodrogvécs községet, az egyesített község rövid ideig (1945-ig) a Szomotorvécs nevet kapta. Bővebben

Népesség

Szomotornak 1910-ben 640 (Bodrogvéccsel és Kisújlakkal együtt 1325), 1921-ben 565 (1248), 1938-ban pedig 848 (1675), csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét napjainkig megőrizte, de az asszimiláció eredményeként 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 80,1 %-ról 63,9 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 19,1 %-ról 30,5 %-ra növekedett. Bővebben

Történelem

Szomotort 1263-ban "Zomothor" néven említik először, de a régészeti leletek tanúsága szerint már a 11. században létezett. A zempléni váruradalomhoz tartozott. 1263-ban IV. Béla király a falut Péter mesternek adományozta. 1358-ban "Zomothar" alakban említik. Temploma és Bartha nevű papja az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzékben már szerepel. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola és óvoda található. Református temploma 1801-ben épült klasszicista stílusban. Közös római katolikus – görög katolikus temploma 1996-ban épült. Kisújlak Szent Imrének szentelt római katolikus temploma 1968-ban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZOMOTOR. Elegyes falu Zemplén Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik Rádhoz közel, Vecshez pedig tsak valami 600 lépésnyire, Bodrog vize follya körűl, erdeje nints, földgye fekete agyagos, réttye apró, és jó szénát terem, barmokat tartanak, piatzok Újhelyben 3 órányira. VECS. Magyar falu Zemplén Várm. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szomothor, hajdan (Zomoru Tor) magyar falu, Zemplén vmegyében, a Bodrogközben, N. Kövesdhez 1 órányira: 63 r., 100 g. kath., 200 ref., 17 zsidó lak. Ref. templom. Szántóföldje 604 hold. A Bodrog, mellynek bal partján fekszik, áradásaival gyakran kárt okoz. Itt sok romai koporsók találtattak már. F. u. többen. Ut. p. Ujhely. Vécs, Zemplén vmegyében, magyar falu, a Bodroghközben, a Bodrogh bal partján, Zemplénhez egy órányira: 34 romai, 166 gör. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szomotor, bodrogmenti magyar kisközség. Van 59 háza és 532 ev. ref. vallású lakosa, kiknek itt templomuk is van. A vármegye egyik legősibb községe s a XIII. század közepén Gera, Zompa és Mátyás birtoka, melyet 1263-ban István király Péter mesternek adományoz Zumutur földje néven. 1358-ban már a Zerdahelyiek birtoka, de 1443-ban Kozmafalvi Jánost és Ronyvai Miklóst is Zomotor némely részeibe iktatják. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szomotor. Legrégibb birtokosa a XIII. század közepéről Gera, Zompa Mátyás nemesek, majd 1263-ban Péter mester kapja Zumutur földje néven. A XIV. században a Zerdahelyieké, majd a Serédy, Mérey, Melith, Paczoth, Telegdy család következik, később a Sennyey, Klobusitzky grófok. A XVII. századtól birtokos itt a Bocskay, Soós, Sughó, Hugka, Görgey és Szirmay család. Bővebben