Szútor

A község a Gömöri-medence nyugati részén, a Bakti-dombság déli oldalán fekszik, Rimaszombattól 16 km-re délkeletre, Feledtől 11 km-re északkeletre. Szútor zsákfalu, egyetlen Rimapálfalától Bellényen keresztül ide vezető 8 km-es mellékúton közelíthető meg. Területe 200-300 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő, mintegy felerészben erdővel borított dombvidék. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Feledi járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Feledi járás). Területe (13,26 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 321, 1921-ben 301, 1938-ban pedig 357, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Lakossága a 20. század végére kicserélődött és ma már csaknem kizárólag magyar anyanyelvű romák alkotják (96,0 %). 2001-ben a lakosság 18,8 %-a, 2011-ben már 81,7 %-a volt roma nemzetiségű, a magyar nemzetiségűek aránya 1991-2011 között 88,7 %-ról 12,6 %-ra csökkent. Bővebben

Történelem

1410-ben „Zutor” alakban említik először, de valószínűleg már sokkal korábban keletkezett, valószínűleg a 12. században. Balog várának tartozéka volt, majd a murányi váruradalomhoz tartozott. Erdős határa miatt korai fejlődése lassú volt, középkori családnevei mind magyarok. Lakossága a 16. században református hitre tért. 1566-ban és 1567-ben elpusztította a török, de népessége állandó maradt, az 1773-as összeírás családnevei megegyeznek a 16. Bővebben

Mai jelentősége

Napjainkban 1-4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezik. A község református temploma 1810-ben épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZÚTOR. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Dobótzhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű, erdője van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szutor, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Rimaszombathoz keletre 1 mfd. 32 kath., 459 ref. lak., ref. anya templommal, derék erdővel, s jó szántóföldekkel. F. u. h. Coburg.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szutor, a feled–miskolczi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, 82 házzal és 346 ev. ref. vallású lakossal. Hajdan Balogvár tartozéka volt és e vár többi birtokainak sorsában osztozott. Most a Coburg herczegi családnak van itt nagyobb birtoka. Említésre méltó a község határában lévő kénes forrás. A lakosok a pipaszár- és seprőkészítést háziiparként űzik. Református temploma 1810-ben épült. Ide tartozik Tehány puszta, mely 1411-ben a Bátkay család birtoka. 1460-ban a balogvári birtokok közé kerül. A község postája Jánosi, távírója Rimaszombat, vasúti állomása Dobócza.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szútor. Az ősi Balogvár védelmi területéhez és birtokállományához tartozott a határában fekvő Tehánypusztával együtt, amely 1411-ben a Bátkay-családot uralta és 1460-ban a balogvári várurak birtokába került. Ujabban Coburg herceg birtokai terülnek itt el. Külterületi lakott helye: Bóditag. A község területe 2304 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 357.