Tajnasári

Tajnasári a Garammenti-hátság dombvidékének északnyugati oldalán, a Zsitva bal oldali mellékvizének, a Névedi-pataknak (Širočina) a völgyében fekszik, Verebélytől 6 km-re északkeletre, Nyitrától 27 km-re keletre, Aranyosmaróttól 16 km-re délre. A 19. század végére teljesen egybeépült Tajna, Kissári és Nagysári falvakból álló községközpont 160 méteres tengerszint feletti magasságban terül el, keletről 243 méteres magasságot elérő erdős dombvidék övezi. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1890-ben alakult Tajna és Sári kisközségek egyesítésével, majd 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a járás megszüntetéséig, 1960-ig a Verebélyi járáshoz tartozott, majd a Nyitrai járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars és Hont egyesített vármegye, Verebélyi járás). Területe (8,48 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Tajnasári a 20. század elején még az akkori szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő község volt, többségében szlovák eredetű, kettős identitású lakosságának négyötöde 1910-ben magyarnak, 1921-ben viszont már 94,6 %-a (cseh)szlováknak vallotta magát; 1941-ben a lakosság háromnegyede volt szlovák, egynegyede pedig magyar anyanyelvű. 2011-ben lakosságának túlnyomó többsége szlovák nemzetiségű (94,9 %) és római katolikus vallású (82,8 %) volt. Bővebben

Történelem

Tajnasári határában három római őrtorony maradványait tárták fel. Tajna és Sári első írásos említése 1075-ből ered, ekkor a Garamszentbenedeki apátság alapítólevelében „Taina”, illetve „Sari” néven szerepeltek. Tajna kezdetben Bars királyi várának tartozéka volt, majd a 14. században, a nemesi vármegye kialakulásával lakói várjobbágyokból kisnemesi jogállásba kerültek, közülük emelkedett ki később a Tajnay-család, mely a 18. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű aprófaluban szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Kiemelkedő jelentőségű műemléke a Tajnay-Révay-család 1840-ben klasszicista stílusban épült kastélya, melyhez 10 hektáros angolpark tartozik. A kastély késő klasszicista kápolnája 1865-ben épült. A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1749-ben épült barokk stílusban. 18. századi műemlékei még a barokk Mária-oszlop, valamint a Révayak temetőkápolnája.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nemes Tajna, Káptalan Tajna. – Két tót falu Bars Várm. földes Uraik Tajnay, és az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Nevedhez közel, mellynek filiáji; határbéli földgyeik középszeűek. Sári. Siarovce. Nagy Sári, Kis Sári. – Két tót faluk Bars Várm. földes Urok Tajnaj Uraság, lakosaik külömbfélék, fekszenek Nevedhez nem meszsze, mellynek filiáji; Kis Sárinak Ispotállya is van; határbéli földgyeik középszerűek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tajna, (Kis és Nagy), 2 tót falu, Bars vmegyében, 184 kath. lak. Az elsőt birja a Tajnay család, a másodikat az esztergomi káptalan. Ut. p. Verebély. Sári, (Kis és Nagy), 2 egymás mellett levő tót falu, Bars vgyében, 131 kath: lak. F. u. Tajnay fam. Ut. p. Verebély.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Innen délre fekszik Tajna, a Tajnay család ősfészke, szép kastélylyal. Most báró Révay Simon tulajdona.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tajnasári, a verebélyi járás felső részén fekvő tót kisközség, 418 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan négy község volt: Kis- és Nagy-Tajna és Kis- és Nagy-Sári. Ezekből lett azután két község: Tajna és Sári és e két község egyesítéséből keletkezett a mostani Tajnasári község. Tajnáról már a szent-benedeki apátság 1075-iki alapítólevelében találunk említést. Bővebben

Helységnévtár

Tajna (Nagy- és Kis-), rk. 173 Néved, ág. 1 -, izr. 4 - . Saári (Nagy- és Kis-) (Tajna), rk. 148 Néved, ref. 2 -.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tajnasári. Egyike legősibb településeinknek. A szentbenedekrendi apátságnak 1075-ben kelt alapítólevelében már találkozunk Tajna nevével. A mai község hajdanán négy községből állott: Kis- és Nagy-Tajna, és Kis- és Nagy-Sári. Sári község is a korai települések közé tartozik: egy 1299-ben kelt oklevél már említést tesz róla Tajnát a XVI. század közepén az esztergomi káptalan birtokában találjuk, előbb pedig Assa de Tayna és az erőszakos halállal kimúlt Michael de Tayna a földesurai. Bővebben