Tajti

A község a Medvesalja legdélibb részén, a Medves-fennsík keleti lábánál, a Gortva- és a Tarna-patakok forrásánál fekszik, Fülektől 25 km-re délkeletre, Feledtől 30 km-re délnyugatra, Salgótarjántól 23 km-re északkeletre. Az Almágyot (7 km) Cereddel (2 km) összekötő mellékút áthalad a községen, mellékút köti össze a szomszédos Vecseklővel (1,5 km). Maga a falu 270 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, határának legmagasabb pontja 490 m. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1951-ig a Feledi járáshoz, 1951-1960 között a Füleki, 1960-tól pedig a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Salgótarjáni járás). 1921-1938 között képest (9,32 km²) területe egyhatodával csökkent (7,76 km²), majd 2011-ig 7 hektárral növekedett (7,83 km²).

Népesség

1910-ben 483, 1921-ben 543, 1938-ban pedig 621, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között népessége 15,2 %-al csökkent (618 főről 524-re), a lakosság ma is csaknem kizárólag (94,3 %) magyar nemzetiségű, a szlovák nemzetiségűek aránya mindössze 1,7 %. A lakosság egyötöde (20,3 %) a roma etnikumhoz tartozik. A túlnyomó többség (93,3 %) római katolikus vallású.

Történelem

Tajtit 1290-ben említik először, mint az egyházasbásti Szent Miklós templomhoz tartozó települést. Önálló faluként 1399-től szerepel, ekkor „Thathyley, Thouthyleys” alakban, 1402-ben „Tahtyeley” néven említik. Az ajnácskői vár uradalmához tartozott, majd a helyi nemes Tajty család birtoka volt. A 16. század végén és 1683-ban is elpusztította a török. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar tanítási nyelvű alapiskola és óvoda egyaránt működik. Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1995-2000 között épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TAJTI. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Ura, lakosai külömbfélék, fekszik Ezeredhez nem meszsze, és annak filiája; földgyének egy része sovány, piatzozása 2 mértföldnyire, Rimaszombatban; fája van, malma helyben.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tajti, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Nógrád vmegye szélén, Rimaszombathoz délre 3 mfdnyire: 262 kath. lak. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tajti, a Gortva patak mentén fekvő magyar kisközség, 66 házzal és 373 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan az ajnácskői urak birtoka volt. Később a Kubinyiak lettek a földesurai, most pedig Dapsy Irmának van itt nagyobb birtoka. E község fölött ered a Gortva. Templom nincs a faluban. Ide tartoznak Vilmos és Szorosut puszták. Posta, távíró és vasúti állomása Ajnácskő.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tajti. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Tajti puszta. A község területe 1349 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 621.