Tild

A község a Garammenti-hátság dombvidékén, a Tildi-patak mentén fekszik, Nyitrától 25 km-re, Verebélytől 5 km-re délkeletre, Lévától pedig 19 km-re nyugatra. Csiffár szomszédságában. A Nyitrát Lévával összekötő 51-es főút áthalad a községen. Nyugatról Verebély, délről Töhöl, délkeletről Nagygyőröd, keletről Csiffár, északról pedig Tajnasári községekkel határos.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Verebélyi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetésekor a Nyitrai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Verebélyi járás). Területe (6,84 km²) az elmúlt száz év során nem változott. 1976-1990 között Csiffárhoz tartozott.

Népesség

Tild a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. A 20. század elején még túlnyomórészt magyarok lakta község a század második felében szlovák többségűvé vált. 1910-ben 442, 1921-ben 472, 1939-ben pedig 521, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok 1921-ben a lakosság 1/3-át alkották. 1939-2001 között népességének csaknem felét elvesztette (46,8 %-os csökkenés 521 főről 277-re), ezt 2001-2011 között 36,5 %-os népességnövekedés váltotta fel. Bővebben

Történelem

A kőkorszaktól lakott település első írásos említése 1297-ben történt, Teld alakban – ekkor már az esztergomi érsekség birtoka. A 14. század elején Tild is áldozatul esett ezért Csák Máté bosszújának, amikor a felvidéki kiskirály összekülönbözött az érsekkel. A török hódoltság alatt a főképp mezőgazdasággal foglalkozó Tild viszonylag háborítatlanul ússza meg a török megszállást, s utána a nagyszombati szeminárium birtokába került, majd a Kiss-, Ilosvay- és a Dillesz-családok voltak földesurai. Bővebben

Mai jelentősége

A szőlőtermesztéséről híres, mezőgazdasági jellegű községben sem iskola, sem óvoda nem működik. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1938-ban épült modernista stílusban, a községben egy 18. századi barokk kúria is található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TILD. Magyar falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, fekszik Csiffárhoz közel, mellynek filiája; határja ollyan, mint Melléké.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tild, magyar falu, Bars vgyében, 355 kath. lak. F. u. a sz. István seminariuma. Ut. p. Verebély.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tild, Verebély közelében fekvő magyar kisközség, 387 róm. kath. vallású lakossal. Az esztergomi érsekség ősi birtoka és a verebélyi érseki székhez tartozott. Akkoriban Téld és Tilt alakban van említve. 1311-ben Csák Máté, az érsekség többi birtokaival együtt, ezt is feldúlta. 1319-ben az esztergomi káptalannak egyik csere-oklevelében szerepel. 1618-ban Tild is a törököknek behódolt községek közé tartozott, majd a Szent István-papnevelő intézet lett az ura, de később a Kiss és az Ilosvay családot is itt találjuk. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tild. Okleveleinkben Téld és Tilt alakban találkozunk először nevével. Mint az esztergomi érsekség birtoka, Tild is áldozatul esik 1311-ben Csák Máté bosszújának, amikor a felvidéki kiskirály összekülönbözött az érsekkel. A török hódoltság alatt Tild is behódol és viszonylag háborítatlanul ússza meg a török megszállást. A török kitakarodása után a nagyszombati szeminárium birtokába kerül, majd a Kiss-, Iíosvay- és a Dillesz-családok következnek földesurai sorában. Hozzátartozik Tildi major. A község területe 1189 kat. hold, lélekszáma a viszszacsatoláskor 521.