Tiszolc

Tiszolc a Rima völgyének északi részén, a Tiszolci-Rima (Tisovecká Rimava) partján, a Furmanec- és a Losinec-patakok torkolatánál, 408 méteres (határa 343-1400 méteres) tengerszint feletti magasságban, a Hradova-hegy (Hradová, 887 m) keleti lábánál, Rimaszombattól 37, Nyustyától 12 km-re északra, Breznóbányától 30 km-re délkeletre, Murányaljától pedig 11 km-re délnyugatra található. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó város. 1920-ig nagyközségként (az 1870-es évek elejének közigazgatási reformja előtt mezővárosként) Gömör és Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott (1802-ig Kis-Hont része volt), majd a csehszlovák közigazgatásban 1949-ig, majd 1960-tól a (változó területű) Rimaszombati járáshoz, 1949-1960 között pedig a Nyustyai járáshoz. Bővebben

Népesség

Tiszolc a Rimaszombati járás harmadik legnépesebb települése, 2011-ben 4306 lakosa volt, melynek 80,0 %-a volt szlovák és 3,3 %-a roma nemzetsiégű, egyhatoduk (16,1 %) viszont nem nyilatkozott nemzetiségéről. A története során mindig szlovák többségű városban 1880-ban a lakosság 2,8 %-a volt magyar anyanyelvű, ez az arány 1910-re ugyan 13,3 %-ra nőtt, de az 1921-es első csehszlovák népszámláláskor már csak 15-en vallották magyar nemzetiségűnek magukat. Bővebben

Történelem

A Tiszolc fölé magasodó Hradova-hegyen már a bronzkorban földvár állt, melynek helyén valószínűleg a 13. század második felében épült fel Tiszolc vára. A vár alatti település nevét a tiszafáról kapta, 1334-ban Thyzolch alakban említik először. Neve szláv eredetű, de a középkorban német bányászok is lakták. A 14. században a kalocsai érsekség birtoka volt, későbba a Kacsicsoké, majd 1436-tól Ajnácskő uradalmához tartozott. Bővebben

Mai jelentősége

Tiszolc gépipari (Cestné a stavebné mechanizmy s.r.o.) és textilipari központ (A.T. Textil s.r.o.), mészkőbányászata (Calmit SK s.r.o.) is nagy jelentőségű. Élelmiszeriparának fő ága a nagy hagyományokra visszatekintő juhtúrógyártás. A városban szlovák tannyelvű evangélikus gimnázium (1992 óta), szakközépiskola, V. Clementisről elnevezett alapiskola és két óvoda található. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TISZÓLCZ. Theisholz, Tiszovecz. Tót Mezőváros kis Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai evangelikusok, fekszik Brezno Bányához 4 mértföldnyire, Murány Lehota, és Hoszszúrét falukhoz is közel; határja tsupán kősziklás hegyekből áll, 3 nyomásbéli, szántóföldgyei meredek hegyeken vagynak, soványak, de trágyázás után középszerűek, rozsot, zabot, pohánkát teremnek; réttyei tsekélyek, legelője elég mindenféle marhájának; sajtal, túróval bővelkedik, erdeje meglehetős, méhek’ tartására pedig hasznos határja van; jelesebb hegyei: 1. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tiszolcz, Teisholz, Taxovia, vegyes tót-német bányaváros, Gömör és Kis-Hont egyesült vgyékben, Rimaszombathoz északra 4 mfdnyire: 946 kath., 2313 evang. lak. Kath. és evang. plebánia. Van itt egy régi ev. szentegyház, jó karban álló evang. oskola, királyi vashámor, papirosmalom, melly igen becses árukat készit; egynehány kalló, számos posztós és mesterember. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Nyugat felé a szép bükkerdővel benőtt Szinecz-hegy emelkedik, hol hajdan aranykeresők jártak. Ezen túl Tiszolcznál a murányi hegy sziklás nyúlványai zárják el útunkat. Itt már a magasabb hegyoldal is szántóvas alá kerűl, s bámúlatos meredek útakon szállítja le termését a gazda. Tiszolcz nevét az itt nagy mennyiségben termelt tiszafától nyerte. Tót és német eredetű lakosai ma csupán a tót nyelvet beszélik. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tiszolcz, rimavölgyi nagyközség, 789 házzal és 3959 lakossal, a kik közül 678 magyar, 3203 tót, 1302 róm. katholikus és 2468 evangélikus. E község 1334-ben a kalocsai érsek birtoka, majd Szécsényi Tamás, aradi, barsi és szerémi főispán bírja, 1438-ban mint Ajnácskővár tartozéka említtetik, jóllehet onnan nagyon távol esik. 1526 előtt még tényleg Feledi Istók volt a földesura, a 16. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Tiszolc, Rimafő, v. Gömör-Kishont vm. (Tisovec, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm., majd rozsnyói egyhm. kishonti esp. ker-ében. - 1332: Caput de Rima, már pléb. Lakói 1550 u. ev-ok lettek. 1736: alapították újra. Mai Nagyboldogasszony-tp-át 1845: építették. Akv. 1750-től. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: szl., ném. ** Némethy 1894:421. - Gerecze II:336. - Schem. Ros. 1913:70. - Györffy III:172.

Helységnévtár

Tiszolcz (Teisholz, Theisholz, Tisolc, Tisovec, Tiszovec), [Zlamaneczel], RK. 1155 Rozsnyó, gk. 2 Sumjácz, kg. 14 -, ÁG. 2236 Tiszai, ref. 10 - , izr. 95 - . Fürész (Pila), rk. 45 Tiszolcz, ÁG. 660 Tiszai, izr. 4 - .