Töhöl

A község a Garammenti-hátság dombvidékén fekszik, Verebélytől 11 km-re délkeletre, Lévától 18 km-re nyugatra. Területének mintegy felét erdő borítja. Áthalad rajta a Verebélyt Barsbesével (5,5 km) összekötő országút, mellékút köti össze Énnyel (3,5 km), Nagygyőröddel (5,5 km) és Lülével (3 km). Nyugatról Verebély és Mellek, északról Told, északkeletről Nagygyőröd, keletről Ény és Setétkút, délnyugatról pedig Lüle községekkel határos.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után, 1923-1960 között a Verebélyi járáshoz, annak megszüntetése után pedig a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Verebélyi járás). Területe (19,09 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, a tőle nyugatra-délnyugatra fekvő községek a nagysurányi szlovák tömbhöz tartoznak, északi és keleti szomszédai a 20. század második felében váltak szlovák többségűvé. A 18. században betelepített szlovák lakossága 1850-re magyarrá vált, 1910-ben 750, 1921-ben 698, 1939-ben 711, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 17,5 %, 1930-ban 29,7 % volt. Bővebben

Történelem

Korai koroktól lakott település, pl. a hallstatt és a latén korban, majd a 10. században is folyamatosan éltek itt. A 13. század közepén szerepel először okleveleinkben: 1262-ben Tuhul, 1271-ben Tuhl néven. Előbb a királyi tárnokmester jobbágyainak faluja volt, majd a 14. század végén Zsigmond király Sárai Lászlónak adományozta. A 16. század legelején Ulászló jóvoltából a Haraszti-családé lesz - innentől a lévai várbirtokok között szerepel, Thehel és Teöheöl alakban. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák óvoda működik. Református temploma a 19. század elején klasszicista stílusban épült, a katolikus templom pedig 1957-ben modernista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TÖHÖL. Tichla. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Győrödhöz nem meszsze, mellynek filiája; földgye, réttye jó, erdeje makktermő, fája van, legelője elég, szőlőhegye meglehetős.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Töhöl, (Thela), magyar falu, Bars vmegyében, ut. p. Verebélytől keletre 2 mfd. 218 kath., 243 ref. lak. Ref. leány ekklézsia. Földje, rétje igen jó, tölgyes erdeje, szőlőhegye derék. F. u. h. Eszterházy.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Töhöl, a Garam- és a Zsitvavölgy közötti terület közepén fekvő magyar kisközség, 684 túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. Első okleveles említést 1262-ben találunk e községről. 1390-ben Sárai László kapja adományban Zsigmond királytól, míg 1506-ban Ulászló a Harasztiaknak is adományoz itt birtokot. Ettőlfogva a község a lévai uradalomhoz tartozik és mindvégig annak urai bírják. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Töhöl. A XIII. század közepén szerepel először okleveleinkben. A XIV. század végén Sárai László birtokában találjuk, mint Zsigmond király adományát. A XVI. század elején Ulászló jóvoltából a Haraszti-család ül a birtokba, mely ez időtől kezdve a lévai várbirtokok között szerepel. Ekkor Thehel és Teöheöl alakban szerepel okleveleinkben. A török hódoltság itt is csak üszköt, romot és nélkülözést hagyott maga után. Bővebben