Tőre

A község az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partján, Nagyoddal átellenben, sík és túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt területen fekszik, Garamkálnától 9 km-re délre, Sárótól 9 km-re északnyugatra, a 76-os (Párkány-Garamszentbenedek) országút mentén. Egykor két településrészből állt, az egymástól 1,5 km-re fekvő Nagytőréből és Kistőréből, Kistőre (melynek temploma is volt) a 20. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1888-ban alakult Kis- és Nagytőre egyesítésével, majd 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után, 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, a járás megszüntetése után pedig a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (9,29 km²) 1939-hez képest (12,83 km²) 27,6 %-kal csökkent, nagyrészt a korábban exklávéként Tőréhez tartozó Garamveszelepuszta (3,42 km²) Sáróhoz csatolásával 1958-ban.

Népesség

A községnek 1910-ben 495, 1921-ben 496, 1939-ben pedig 404, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 1930-ban a lakosság egynegyede szlováknak vallotta magát. 1945 után a tömeges kitelepítést Tőre elkerülte, de szlovák telepesek ide is érkeztek. A község napjainkig (2011-ben 56,6 %) őrzi magyar többségét, bár a szlovák nemzetiségűek aránya 1991-2011 között 30,3 %-ról 42,5 %-ra nőtt. A romák aránya 14,7 %. A község 1939-1991 között népességének 37,1 %-át elveszítette, majd 1991-2011 között további 10,2 %-os csökkenés figyelhető meg (254 főről 228-ra).

Történelem

Nagy- és Kistőre településekből jött létre a 19. század végén. Tőrét 1264-ben Ture néven, majd 1324-ben Thure, 1325-ben Tewre, 1327-ben Ture néven említik. A 13. században a Bors, a 14. században az Arsányi, a Simonyi és a Miskolc-Bés családok osztozkodnak rajta. A Simonyi család egészen a török korig birtokolja. A 16. században már a Batthyány, illetve a Szentiványi, a Mednyánszky és a Majláth családok a birtokosai, illetve egy része a premontrei rend birtokába megy át. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem működik. Szentháromságnak szentelt római katolikus kápolnája 1778-ban épült barokk stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Kis Töre, Nagy Töre. Két falu Bars Várm. Kis Törének földes Ura Simonyi, amannak pedig Sz. Iványi Uraságok, lakosaik többfélék, fekszenek Alsó Váradhoz közel, mellynek filiáji; határbéli földgyeik termékenyek, piatzok Sz. Benedeken.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagy és Kistöre, e két községből és Alsó- és Felső-Veszeléből alakult magyar kisközség a Garam völgyben, 617 ev. ref. és róm. kath. vallású lakossal. A XIII. században Bors ispán utódai a birtokosai. 1338-ban egy osztályos egyezségben szerepel, mint Bees bán egyik birtoka, 1341-ben Simonyi Mihály fiai, Leukus és Pál bírják. 1343-ban Gyula ispán és testvére András fiai osztozkodnak rajta. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tőre. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Garamveszele, Kistőremajor. A község területe 2231 kat. hold. lélekszáma a visszacsatoláskor 404.