Tornaújfalu

A község a Bódva völgyében, a Bódva jobb partjának közelében, a Tornai-dombság északi és a Kanyapta-medence nyugati részén fekszik, Tornától 4,5 km-re délre. Mellékút köti össze a Torna-Zsarnó úttal (2,5 km), valamint Tornahorvátin (2 km) keresztül Bódvavendégivel (4 km). Határának legnagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület, a szlovák-magyar határ vonalán húzódó keskeny erdősáv kivételével. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). Bővebben

Népesség

1910-ben 470, 1921-ben 473, 1938-ban pedig 453, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-2001 között népességének egyötödét elveszítette, 2001-2011 között tovább csökkent az elöregedő falu lakosságszáma (362 főről 324-re). Lakosságának túlnyomó többsége (91,7 %) magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 7,7 %. A többség (71,6 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 20,7 %.

Történelem

Területén szláv településmaradványokat találtak, illetve a Várhegyen egy földvár nyomait, melyet valószínűleg a szlávok építettek. A honfoglalás után Bors vezér népe foglalta el a Bódva vidékét. A települést először 1340-ben említik, akkor még Wyfalu néven, és a tornai váruradalom részeként. A falu elődje valószínűleg a tatárjárás áldozatául esett, ezért nevezték el azonnal Újfalunak. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda található. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma a 14. században épült, eredetileg gótikus stílusban, 1788-90-ben barokk stílusban átalakították. Református temploma 1800 körül épült klasszicista stílusban. A községben a népi építészet számos értékes emléke található.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ujfalu (Torna), Abauj-Torna vmegyében, magyar falu, Tornához délre 1/2 órányira, a Bódva mellett: 539 kath. lak., s paroch. templommal. Termékeny határa mindenféle gabonát és sok kendert terem; rétjei kövérek; juhtenyésztése nevezetes. F. u. gróf Keglevics. Ut. p. Rosnyó.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Torna-Ujfalu, 79 házzal, 527 magyar lakossal. Postája és távirója Torna.

Magyar Katolikus Lexikon

Tornaújfalu, Újfalu, v. Abaúj-Torna vm. (Turnianska Nová Ves, Szl.): plébánia a v. rozsnyói egyhm. tornai esp. ker-ében. – 1397: már létezett. Tp-át 1328: Ker. Szt János tit-ra sztelték. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1787: alapították újra. Kegyura 1880: Zichy Ferraris Felix gr. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. – Filiája 1915: Zsarnó. – Lakói 1940: 370 r.k., 11 g.k., 103 ref., 1 bapt., össz. 485; 1991: 468 m. (93,23%), össz. 502; 2001: 329 m. (90,88%), össz. 362. ** Schem. Ros. 1913:78.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tornaújfalu. Eredete és története ismeretlen. A község területe 1116 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 453.