Tótmegyer

Tótmegyer a Kisalföldön, az Érsekújvári-sík nyugati részén, a Hosszú-csatorna mentén, a Pozsonyt Budapesttel összekötő vasúti fővonal közelében, 113 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Nagysuránytól 10 km-re délnyugatra, Érsekújvártól 12 km-re északnyugatra, Vágsellyétől 26 km-re délkeletre. Határa sík, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület (határának 73,9 %-a szántóföld), egyetlen erdeje a Károlyiak által a 19. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig nagyközségként Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Érsekújvári járás része volt. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra és Pozsony egyesített vármegye, Érsekújvári járás). 1950 után Csikepusztát Nagysuránytól Tótmegyerhez csatolták, területe ezzel 4 %-kal nőtt (49,14 km²-ről 51,29 km²-re).

Népesség

Tótmegyer a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, keletről csatlakozik a nagysurányi szlovák etnikai tömbhöz, délről, nyugatról és északról egyaránt magyar lakosságú települések veszik körül. A 17. század végén betelepített szlovák lakossága mellett a 20. század első felében még számottevő magyar kisebbség is élt itt, mely a század második felére asszimilálódott. Bővebben

Történelem

Már az Árpád-korban templomos hely volt, a régészeti ásatások során tárták fel 12. századi templomának kőalapzatát. 1248-ban „Meger” néven szerepel először írásos forrásban. A 13. században királyi birtok volt, majd a nagysurányi uradalom része lett. A középkorban Megyeren át vezetett a Bécset és Érsekújvárt összekötő Via Magna út. Határában a középkorban négy, a török háborúk során elpusztult falu létezett: Bábot és Kopcsányt 1113-ban, a később pusztaként újratelepült Keresztúrt 1275-ben (mint királyi méhészek falvát), Szentgyörgyöt pedig 1424-ben említik az okiratok. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák tannyelvű alapiskola (ma Karol Strmeň /1921-94/ katolikus költő nevét viseli) és óvoda található. Fácánosa nemzetközi hírű vadászterület jelentős vadászturizmussal. A Károlyi-kastély a 18. század közepén épült barokk stílusban, 1866 körül késő klasszicista stílusban átépítették. Ma szállodaként működik, 52 hektáros angolpark tartozik hozzá. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MEGYER. Tót Megyer. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Károlyi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Érsek Újvárhoz 1 mértföldnyire, határja jó, legelője elég. Vág vizén keresetre módgyok van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Megyer (Tót), nagy vegyes tót-német helység, Nyitra vármegyében, ut. postája Érsek-Ujvárhoz 2 1/2 órányira: 2098 kath. lak., kath. paroch. templommal, s az uraságnak igen szép kastélyával s angol kertével. Róna határa gazdag termékenységü; rétjei kétszer kaszálhatók; legelője tágas, s az uraság spanyol birkanyája felette szép; ugy, hogy hazánkban finomságra nézve egy sem mulja felül; egyszóval itt a gazdálkodás ésszerüleg folytattatik, s igen virágzó állapotban van. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Innen egyenest délre van a szintén régi eredetű Tót-Megyer termékeny határral, mely kedvez a gazdaságnak és állattenyésztésnek. A múlt század óta a Károlyi grófi családé. Lajos gróf a jelen század közepén nemcsak párját ritkító merinójuh-tenyésztést, ménest és mintagazdaságot alapított, mely az akkor divott gazdasági rendszer minden eszközét meghonosítá s angol rendszerű szeszfőzőt is rendezett be, hanem jobbágyait téli foglalkoztatásúl minden oly faneműek készítésére megtaníttatá, melyeket akkor Angliában és Németországban használtak; most is tapasztalható ennek hatása a megyeriek ügyességén. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tót-Megyer a vármegye déli részén, a Vág és a Nyitra között, Érsekujvártól 8 kilométernyire fekvő nagyközség, 2919 lakossal, kik közül 2163 tót, 619 magyar, 135 német; vallásra nézve 2789 r. kath., 105 izraelita, néhány egyéb vallású. A budapest-bécsi (marcheggi) vasut állomása, a honnan a nyitra-privigyei vonal indul ki. E község 1248-ban, „Meger” néven, mint a királyné birtoka szerepelt. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Tótmegyer, Suránymegyer, v. Nyitra vm. (Palárikovo, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. érsekújvári esp. ker-ében. – 1332: már létezett. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. Tardoskedd filiájából 1730: alapították újra. Mai Nepomuki Szt János-tp-át 1745: építették. Akv. 1728-tól. Kegyura 1880: Károlyi Alajos gr. Anyanyelve 1880: szl., m.; 1940: szl., m. – Lakói 1940: 4069 r.k., 7 ev., 13 ref., 54 izr., össz. 4143. ** Némethy 1894:290. – Gerecze II:576. (tp. 1754) – Schem. Strig. 1917:87.

Helységnévtár

Tótmegyer, RK. 2621 Esztergom, ág. 6 Alsó-Szeli, ref. 4, izr. 99 Nagy-Surány.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tótmegyer. Az árpádházi királyok alatt a község Meger néven a királynő birtokában volt. Ezen a címen szerepel egy 1248-ból származó okiratban is. A határ a mohácsi vészt követő időkben a Károlyi-nemzetség birtokába került. A család 1754-ben kath. templomot emeltetett és pompás kastélyt épített. A mintaszerűen vezetett uradalom mellett a Károlyiak nagy műizléssel és hozzáértéssel rendezték be a családi kastélyt, amelyben egy 12.000 kötetet számláló könyvtár mellett rendkívül sok emléket és műkincset találunk. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Tótmegyer kk. érsekújvári járás. 1248-ban Mejer néven a királyné birtoka. A mohácsi vészt követő időben a Károlyi család birtokába kerül. A család 1754-ben kastélyt építtett, amelynek újabb szárnyát Ybl Miklós tervezte. Területe: 8.593 k. h. Lakosság: 4.599. Ebből magy.: 1.049, szlovák: 3.543. Magy. beszél: 2271. Vallás szerint: r. k. 4.522, ref. 15, év. Bővebben