Újbars

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Új Bars, Neu Bersenburg, Novi Tekov. Mező Város Bars Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik északra Lévától egy mértföldnyire, síkos térségen, Garam vize mellett, Hertzeg Eszterházy Uraságnak birtokában. Határbéli földgye termékeny, réttyei elég tágasak, szőlős kertyeik gyümöltsös fákkal gazdagok, borait könnyen eladhattya, fája tűzre, és épűletre elég, makk termő erdeje is van, malma helyben, keresetre módgya Léván, és Szent Benedeken, ’s az Országos vásárokban, első Osztálybéli. MAROSFALVA. Magyar falu Bars Várm. földes Ura B. Hunyadi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Új Barshoz nem meszsze, és annak filiája, legelője elég, földgye, réttye jó, fája van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Uj-Bars, magyar m. v., Bars vármegyében, Ó-Barssal átellenben, szinte a Garan mellett: 256 kath., 7 evang., 540 ref. lak. Kath. és ref. anyaszentegyházak. Földjei termékenyek; erdeje legelő jó: szőlőhegyén sok gyümölcsöt terem. F. u. hg. Eszterházy. Ez év tavaszán csaknem az egész helység leégett a ref. parochiával egyetemben. Marosfalva, magyar f., Bars vmegyében, Uj-Bars mellett, 26 kath., 273 ref. lak. F. u. gr. Hunyady.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Újbars, garammenti magyar kisközség, Óbars szomszédságában, 1293, túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében Chuturtkhel (Csütörtökhely) néven szerepel. Még 1506-ban is, a mikor a Lévaiak és a Harasztiak az urai, Chetertekhely néven találjuk említve; de azután a másik Barssal egy joghatóság alá kerülvén, kapta az Újbars nevet. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Újbars, v. Bars vm. (Nový Tekov, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. lévai esp. ker-ében. – 1811: alapították. Tp-át Borromei Szt Károly tit-ra szent. Akv. 1787-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m. – Filiái 1917: Kiskoszmály, Marosfalva. – Lakói 1940: 694 r.k., 3 ev., 503 ref., 20 izr., 1 bapt., össz. 1221; 1991: össz. 969, m. 158 (16,31%); 2001: össz. 835, m. 104 (12,46%). ** Némethy 1894:293. (Középkori. pléb., 1686-ig kir. város volt. A középkori tp. a 16. sz: a ref-oké lett, 1713: vették vissza a kat-ok.) – Schem. Strig. 1917:57.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ujbars. Először a pápai tizedszedőjegyzékekben találkozunk a községgel, mely azonban ekkor még Chuturtkhel, azaz Csütörtökhely néven szerepel. A XVI. század elején is ilyen értelmű neve van: Chetertekhely. Ekkor a Lévai- és a Haraszti-családot vallja uraiul. Ezidőtájt került egy joghatóság alá Barssal és kapta ennek következtében az Ujbars nevet. Sokáig a lévai várbirtokok között szerepel és így a lévai uradalom urai élvezik jövedelmeit. Bővebben