Vaján

A község az Alföldön, a Nagykaposi-sík kistáj nyugati peremén fekszik, a Laborc bal partján, az 552-es (Kassa-Nagykapos) országút és a Nagykapos-Bánóc vasútvonal (megállóhely, személyforgalom 2012 óta nincs) mentén, Nagykapostól 8 km-re nyugatra. Mellékút köti össze Nagykapossal és Béssel (7 km). Nyugatról Deregnyő, délnyugatról Iske és (rövid szakaszon) Bés, délkeletről Csicser, északkeletről pedig Mokcsamogyorós községekkel határos. Nyugati határa (melynek nagy részét a Laborc képezi) egyben Ung és Zemplén vármegyék történelmi határát alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Nagymihályi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Nagykaposi, majd 1960-1996 között a Tőketerebesi járáshoz tartozott, 1996-ban a Nagymihályi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Ung vármegye, Nagykaposi járás). Az 1960-as években Iske és Csicser határának egy részét (az ekkor épülő hőerőmű területét) Vajánhoz csatolták, területe így 1910-38-hoz képest 6,9 %-al, 10,23 km²-ről 10,94 km²-re növekedett.

Népesség

1910-ben 603, 1921-ben 610, 1938-ban pedig 715, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét napjainkig megőrizte. 1991-2011 között a község népessége 13,4 %-al nőtt (761 főről 863-ra). Erre a rendszerváltás utáni húszéves időszakra a magyar nemzetiségűek arányának rohamos csökkenése (83 %-ról 60,7 %-ra), és a szlovákok arányának növekedése (15,4 %-ról 21,9 %-ra) jellemző. Bővebben

Történelem

A vajáni határban már a 9-10. századból találtak településnyomokat. A régészeti leletek, történelmi források és nyelvtudományi iratok alapján olyan következtetés vonható le, hogy a mai Vaján területe egy a már a 9-10. században létező településhez tartozott. Ezek alapján azt feltételezik, hogy 1131-ben itt és nem Aradon volt az az országgyűlés, amelyen II. Bővebben

Mai jelentősége

Országos jelentőségű ipari üzeme és egyben a Nagymihályi járás legnagyobb foglalkoztatója az 1960-1970-es években épült, a falutól délnyugatra fekvő vajáni erőmű, Szlovákia legnagyobb hőerőműve. A községben magyar tannyelvű egyházi alapiskola és magyar nevelési nyelvű óvoda található. Református temploma 1840-1846 között épült késő klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VAJÁN. Magyar falu Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Csicsernek szomszédságában, mellynek filiája; határja jól termő.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Vaján, Ungh v. magyar falu, a Laborcza mellett, Deregnyőhez délre 1/4 mfdnyire: 41 romai, 18 g. kath., 533 reform., 38 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Gabonája, fája, legelője elég és jó. Hid a Laborcza vizén. F. u. Mokcsay, Bernáth, Berzeviczy, Orosz, Lónyay gr. Barkóczy, s m. Ut. p. Ungvár.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Tiszahátról kiinduló megyei úttól nyugatra fekszik Vaján község a Laborcz partján. Valamikor ennek közelében egy Arad nevű község volt, mely arról nevezetes, hogy Vak Béla király, midőn a trónkövetelő Borics támadását Lengyelország felől várva 1132-ben hadaival a vereczkei szoros felé vonúlt, ezen az Aradon állapodott meg és itt tartotta azt a gyűlést, melyben a király megvakításának megtorlásaúl 68 főurat fölkonczoltak.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Vaján. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Csomatanya, Vajáni cigánytelep. A község területe 1778 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 715.