Tarcavajkóc

Tarcavajkóc a Kassai-medence északkeleti részén, a történelmi Abaúj megye északi peremén, a Tarca bal partján, 209 (határa 195-283) méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 11 km-re északkeletre, Rozgony 4,5 km-re északra, Kecertől 10 km-re délnyugatra, Budamértől pedig 2,5 km-re délkeletre. Határa nagyobbrészt mezőgazdaságilag művelt dombvidék, 2010-ben területének 64,5 százalékát szántóföld (251 ha), 11,3 %-át rét és legelő (44 ha), 10,3 %-át beépített terület (40 ha), 5,4 %-át kertek (21 ha), 4,6 %-át pedig vízfelület (18 ha) foglalta el. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-környéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Eperjesi járás). Területe (1910-21, 2011: 3,89 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Tarcavajkóc népessége 2011-ben 630 fő volt, melynek 81,1 %-a volt szlovák, 0,5 %-a magyar (3 fő) és 0,3 %-a roma nemzetiségű (4,9 %-a roma anyanyelvű), több mint egytizede (11,7 %) pedig nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. 1991-ben a lakosság 3,6 %-a, 2001-ben pedig 6,9 %-a vallotta romának magát, 2013-ban a lakosság 16,9 %-a tartozott a roma etnikumhoz. Bővebben

Történelem

1270-ben területét V. István király Reynold magiszternek, a Rozgonyi család ősének adományozta. Ekkor „terra Zokola” néven említik. Vajkóc néven a 15. század második felében tűnik fel az írásos forrásokban. Neve magyar személynévi eredetű (a Vajk személynévből). 1473-ban „Waykocz”, 1488-ban pedig „Waykolcz” alakban említik. 1489-ig a Rozgonyi család birtoka, majd zálogbirtokként a Csáky család tulajdonába került. Bővebben

Mai jelentősége

A fokozatosan Kassa alvóvárosává váló községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Református temploma klasszicista stílusban épült 1801-1802-ben, mai alakját 1901-es felújítása során nyerte el, ekkor épült neoklasszicista stílusú tornya is. Az Isteni kegyelem tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2001-2004 között épült. A temetődombon (Pildankert vagy Várhegy) egy 13. századi erődített udvarház maradványait tárták fel 1977-ben.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VAJKÓCZ. Tót falu Abaúj Várm. földes Urai Sós, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Felső Ólcsvához nem meszsze, és annak filiája; határja termékeny, legelője szoros, piatza Kassán.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Vajkócz, (Walkowcze), Abauj v. tót falu, a Tarcza mellett, Sáros vmegye szélén: 68 kath., 69 evang., 205 ref., 7 zsidó lak. Ref. szentegyház. F. u. Garniga ezredes, Kelcz, Okruczay. Ut. p. Kassa.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Az innen északra, a vármegye határáig menő s Budamérnél az eperjesi országuttal csatlakozó községi út mentén sűrü egymásutánban, 2-3 kilométernyi közökben négy helységet érünk. Ezek: Benyék, Vajkócz, Haraszti, Királynépe. Vajkóczon (a Tárcza balpartján) 71 ház, 404 tót és magyar lakos [...]. Postája mind a négynek Rozgony; táviróállomásuk Kassa.

Helységnévtár

Vajkóc (Valkovec, Waykoc) rk. 52 Felső-Olcsvár, gk. 2 Királynép, kg. 35 —, ág. 52 Felső-Kemence, REF. 229 Tiszáninnen.