Zemplén

A község a Bodrog jobb partján, a Zempléni-szigethegység keleti lábánál fekszik, Sátoraljaújhelytől 15 km-re északkeletre, Tőketerebestől 26 km-re délkelerre. Áthalad rajta a Szőlőskét (8 km) Cékével (7 km) összekötő mellékút. Területének mintegy egynegyedét erdő borítja. Délnyugatról Ladmóc, keletről Szomotor és Bodrogszentmária, északnyugatról és északról pedig Céke községekkel határos. Keleti határának egy részét a Bodrog holtágai alkotják, délnyugati határának egy része pedig a Szőlőgödör-patak mentén húzódik.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1685-ig Zemplén vármegye székhelye volt. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Gálszécsi járáshoz, 1949-1960 között a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). Területe (14,67 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Zemplén a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 701, 1921-ben 689, 1938-ban pedig 677, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népességének 40 %-át elveszítette, 1991-2011 között csekély mértékű (4,7 %) lakosságszámcsökkenés figyelhető meg (406 főről 387-re). Magyar többségét napjainkig megőrizte, de az asszimilációs folyamatok itt is érzékelhetőek: 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 86 %-ról 66,9 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 13,8 %-ról 29,7 %-ra emelkedett. Bővebben

Történelem

A középkorban Zemplén Zemplén vármegye névadó települése és egykori első székhelye. Szélmalom nevű dombján 1959-ben gazdag honfoglaláskori sírt találtak, amely valamely nagyúré lehetett. Még Szent István király tette meg a vármegye székhelyévé. A Bodrog partján ma is állnak várának sáncai. A várat a 11. században építették, egykori jelentősége a tatárjárás után megszűnt. Bővebben

Mai jelentősége

Eredetileg gótikus stílusban épült középkori református templomát 1628-ban építették újjá, Urunk mennybemenetelének szentelt görög katolikus temploma 1802–1804-ben épült klasszicista stílusban. Az 1668-ban épült vármegyeházában 1754-ig tartottak megyei gyűléseket, később magtárként használták.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZEMPLÉN. Magyar Mezőváros Zemplén Várm. földes Urai Gr. Csáky, és Almásy Uraságok, lakosai katolikusok, ó hitüek, és többnyire reformátusok, fekszik Czekének szomszédságában; határja 2 nyomásbéli, mindenféle veteményt megterem, földgye elegyes, réttye a’ Bodrog mentében szép apró szénát terem, szőleje pedig jó ízű asztali bort, erdeje van, piatza S. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Zemplén, Zemplén v. magyar mezőváros, a Bodrogh jobb partján, ut. p. Ujhelyhez keletre 2 órányira: 124 romai, 322 gör. kath., 300 ref., 36 zsidó lak. Gör. kath. és ref. anyatemplom. Termékeny szántófölde 917 holdra terjed; szőlőhegye sok és kapós asztali bort, rétje pedig jó apró szénát terem. Sertésvásárai e környéken leghiresebbek. Régi vára, mellyről a vgye nevezetét vette, elpusztult; hanem 1632-ben Drugeth Jánosnak zempléni főispánságba való beigtatása még ezen várban ment végbe. Ezt 1331-ben Károly Drugetnek ajándékozta. Későben majd Telekessy Imre foglalta el, majd gr. Csáky és Van-Dernath nemzetségekre szállott. Most a terebesi urad. tartozik.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Alább s már a Bodrog jobb partján Zemplén mezővárost kell fölemlítenünk. Jó bort termő szőlőhegyei és termékeny határa van, melynek földesúri része a távolabb fekvő terebesi uradalomhoz tartozik. Nevezetes e helység azért, mert valaha ez volt a megye fő helye s ennek ma már elpusztúlt várától vette a megye nevét. Régi váráról fölemlítjük, hogy Róbert Károly király 1331-ben a Drugeth nemzetségnek adta, s hogy Drugeth Jánost 1632-ben még itt iktatták be főispáni székébe.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Zemplén, magyar kisközség a Bodrog mentén. Van 122 háza és 731, nagyobb részben ev. ref. vallású lakosa. Postája Ladmócz, távírója Szomotor, vasúti állomása Bodrogszerdahely. A vármegye egyik legrégibb községe, melynek várától vette e vármegye a nevét. Ősidők óta megült hely, mely Szirmay Antalnak, a vármegye első történetírójának állítása szerint, hajdanta római telep volt. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Zemplén, v. Zemplén vm. (Zemplín, Szl.): 1. vár. Vsz. Szt István idejében már várispánság székhelye volt a földvár. A tatárdúlás (1241–42) után jelentősége csökkent. Később a Drugeth család birtokolta, kővár is épült benne. 1556: I. Ferdinánd kir. serege elfoglalta a Perényiek várkastélyát. A 17. sz. végén pusztulhatott el. Ma a felszínen alig van maradványa. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Zemplén. Már a rómaiak idején lakott hely s a honfoglalás korában erősség volt. Egykorú oklevelek számtalan változatban említik nevét s leggyakrabban szerepel Zemlin, Zemlyn, Zemlun, Zemplen, Zemplum, Szemlien, Zemplein, Zemplény, Szemlén elnevezés alatt. IV. Béla névtelen jegyzője szerint Árpád fejedelem itt fogadta Zalán bolgár fejedelem kiküldötteit. Bővebben