Zétény

A község a Felső-Bodrogköz északnyugati részén, a Ticce-patak partján fekszik, a Körtvélyest (6 km) Bollyal (3,5 km) összekötő út mentén, Királyhelmectől 17 km-re északnyugatra, Sátoraljaújhelytől 25 km-re északkeletre. Maga a falu a Ticce jobb partján fekszik, a 20. században létesült Domonya településrész pedig a bal partján. Határa, mely korábban mintegy felerészben erdővel borított (Nagyerdő) vízjárta terület volt, a 20. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Királyhelmeci járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Bodrogközi járás). Területe (21,78 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 760, 1921-ben 805, 1938-ban pedig 932, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között lakosságának egyhatodát elveszítette, 1991-2011 között azonban már 5,4 %-os lakosságszámnövekedés (781 főről 823-ra) figyelhető meg. Magyar többségét napjainkig megőrizte, de a magyar nemzetiségűek aránya 1991-2011 között 91 %-ról 81,4 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 8,8 %-ról 14,8 %-ra emelkedett. Bővebben

Történelem

Zétényt 1233-ban említik először okiratban "Izdethen" alakban. Már ekkor egészen a 15. századig a Makó család birtoka. 1391-ben "Zeten", 1409-ben "Zetun", 1476-ban "Zetnen" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1470-ben az Uporiaknak, 1475-ben a leleszi konventnek is voltak itt birtokaik. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola és óvoda található. Szent Istvánnak szentelt római katolikus temploma a 14. század végén épült gótikus stílusban, 1877-ben klasszicista stílusban átépítették, mai alakját 1937-ben nyerte el. Falumúzeumát 2004-ben nyitották meg.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZETÉNY. Elegyes falu Zemplén Várm. földes Ura Klobusiczky Uraság, a’ kinek szép kastéllya van itten, lakosai katolikusok, kevés oroszok, és reformátusok is, fekszik Szinyér, ’s Vekéhez nem meszsze; földgye két nyomásbéli, jó búzát, ’s mindenféle veteményt terem, de vizes esztendőkben károsíttatik, makk termő erdeje nagy, van jó vízi malma, és Latortzán révje, réttyei szépek, és elegendő szénát teremnek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Zetény, Zemplén v. magyar falu, közel Vekéhez: 473 romai, 137 g. kath., 4 evang., 90 ref., 14 zsidó lak. Kath. templommal, kastélylyal, 502 hold szántófölddel, a Latorcza vizében halászattal. Ut. p. Ungvár.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Zétény, latorczamenti magyar kisközség, 121 házzal és 741, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Postája Boly, távírója Királyhelmecz, vasúti állomása Perbenyik. A Zétényi Makó család ősi birtoka, mely itt már 1453-ban szerepel. 1470-ben az Uporiaknak s öt évvel később a leleszi konventnek is van benne része. Már a XV. században vára volt, 1545-ben Beőthy Mihályt s 1548-ban Malomy Györgyöt és Némethy Ferenczet iktatják a várba és tartozékaiba. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Zétény. A községhez tartozik mint külterületi lakott hely: Cigánytelep. A község területe 3785 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 932.