Zobor

A község az Ipoly egyik jobb oldali mellékpatakának völgyében, a Balassagyarmati-medence keleti részén, 180 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Nagykürtöstől 20 km-re délkeletre, Szécsénytől 11 km-re északnyugatra. A közlekedés szempontjából zsákfalunak számít, az Alsózellőt (10 km) Pösténypusztával (6 km) összekötő 2611-es útról leágazó, 2,5 km hosszú 2612-es mellékúton közelíthető meg. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Szécsényi járásához (1872-95 között a Balassagyarmati járáshoz) tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kékkői, 1960-68 között a Losonci, 1968 után pedig a Nagykürtösi járáshoz tartozott. 1938-44 között újra Magyarországhoz tartozott (Nógrád vármegye, Szécsényi járás). Területe (3,29 km²) az elmúlt évszázad során nem változott, Zobor a Nagykürtösi járás legkisebb területű községe.

Népesség

2011-ben 144 lakosa volt, melynek 83,3 %-a volt szlovák és 3,5 %-a (6 fő) magyar nemzetiségű. A 18. század elején morvákkal újratelepített község szlovák nyelvszigetet alkotott az elmúlt három évszázadban. Bár 1910-ben népességének 42,9 %-a, 1941-ben 28,2 %-a magyarnak vallotta magát, ezek az adatok nem tükrözik a község etnikai arculatát, a magyarok aránya 1921-ben 4,6 % (11 fő), 1991-ben pedig 12,3 % (15 fő) volt. Bővebben

Történelem

A falu első írásos említése 1327-ből származik, ekkor már mai nevén szerepelt. A 15. század második felében a Serkei Lorántffy család birtokában volt. A 16. század negyvenes éveiben pusztulhatott el, az 1548-as adóösszeírásban mint puszta hely szerepelt és lakatlan is maradt több, mint másfél évszázadon keresztül. A 18.-19. században a Prónay család birtoka volt, 1718-ban még pusztaként említik. Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Evangélikus temploma 1841-1845 között épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZOBOR. Tót falu Nógrád Várm. földes Ura B. Prónay Uraság, lakosai többfélék, fekszik Ipoly-vizéhez, és Nándorhoz nem meszsze; határja közép termékenységű.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Zombor vagy Zobor, Nógrád megye mély völgyben fekvő tót falu, 8 katholikus, 340 evangélikus lakossal. Földesura Prónay Ferencz. Utolsó posta Balassa Gyarmat.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Zobor, Szécsénytől nem messze fekszik. Kisközség, 49 házzal és 257, leginkább tótajkú és evangélikus vallású lakossal. Postája Csalár, távírója és vasúti állomása Szécsény. E község helyén már a középkorban fennállott egy hasonló nevű helység, mely 1449-ben a Serkei Lorántffyak birtoka volt, a kik e községet 1498-ban is bírták. Az 1548. évi adóösszeírásban az elpusztult helységek között találjuk. Bővebben

Helységnévtár

Zobor, rk. 3 Óvár, ág. 210 Kis-Zellő, izr. 5 - .

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Zobor. Első említése 1449-ben történik s ez időben a Lorántffy-család fészke. 1587-ben Bajezid aga hűbérbirtoka, majd teljesen elpusztult s évszázadokon át hiányzik az adóösszeírásokból. Prónay Antal a XVIII. század elején morvaországi telepesekkel népesíti be. Hozzátartozik: Nyárjaspuszta. A község területe 572 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 259.