Zsemlér

A község az Alsó-Garammente kistájon, sík vidéken, a Garam bal partjának közelében, Lévától 12 km-re délre, Garamszentgyörgytől 3 km-re északnyugatra. Mellékút (1542-es út) köti össze Garamszentgyörggyel és Nagyodon (2,5 km) keresztül Felsőszecsével. Délről Garamszentgyörgy, keletről Kisóvár, északnyugatról Nagyod, nyugatról pedig Tőre községekkel határos. Keleti határát a Kompa-patak, nyugati határát pedig a Garam alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után, 1923-1960 között a Zselízi járáshoz, a járás megszüntetése után pedig a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (4,43 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A 18. században részben szlovákokkal betelepített falu lakossága a 19. század második felére magyarrá vált. 1910-ben 380, 1921-ben 399, 1939-ben pedig 366 lakosa volt. Csehszlovákiához csatolása után, 1921-ben már a lakosság egyötöde, 1930-ban pedig többsége szlováknak vallotta magát, ennek (és a magas - 55,8 % - reszlovakizációs rátának) következményeként mentesült a Magyarországra történő áttelepítés alól. Bővebben

Történelem

Zsemlér egyike a garamszentbenedeki apátság 1075-ben kelt alapítólevelében említett községeknek, Semlar alakban. A település a 16. század feléig a garamszentbenedeki apátsághoz (ekkor 1209-ben Semellar, 1314-ben Semler, 1411-ben Sempler, 1464-ben Semlyer névalakban), majd utána az esztergomi káptalani birtokokhoz tartozott (ekkor Zemlér, Zsemlyér és Zsemlét névalakban). Bővebben

Mai jelentősége

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem működik. Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma a 19. század elején épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZSEMLÉR. Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalan, lakosai katolikusok; határja meglehetős, réttye, legelője elég van, szőleje nintsen.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Zsemlér, Bars m. magyar-tót falu, a Garan bal partján: 555 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Léva.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Zsemlér, garammenti magyar és tót kisközség, Léva alatt, 361 róm. kath. vallású lakossal. E község szintén már a szent-benedeki apátság 1075-iki alapító levelében szerepel és később az esztergomi káptalan birtoka lesz. Nevét Zemlér, Zemlyér, Zsemlet és tótul Zemláre alakban találjuk említve az idők folyamán. Katholikus temploma 1806-ban épült és 1838-ban renováltatott. A község postája Nagysáró, távirója és vasúti állomása Léva.

Magyar Katolikus Lexikon

Zsemlér, v. Bars vm. (Žemliare, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. lévai esp. ker-ében. – 1314: Semler, már pléb. Lakói 1550 k. ref-ok lettek. 1730: alapították újra. Mai Szt László kir. tp-át 1730: építették. Kegyura 1880: a v. esztergomi kápt. Anyanyelve 1880: m., szl.; 1940: m. – Filiái 1917: Garamszentgyörgy, Nagyod. – Lakói 1940: 358 r.k., 2 ref., össz. 360; 1991: össz. 175, m. 141 (80,57%); 2001: össz. 163, m. 117 (71,78%). ** Némethy 1894:323. – Schem. Strig. 1917:58. – Györffy I:489.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Zsemlér. Egyike a szentbenedekrendi apátság 1075-ben kelt alapítólevelében említett községeknek. A község, mely az eztergomi káptalan birtokai közé tartozott, Zemlér, Zsemlyér és Zsemlét alakban szerepel a későbbi századok folyamán. A község területe 770 kat. hold. lélekszáma a visszacsatoláskor 366.